VinCE Magazin

Pedig nem érdekel annyira a Nagy Bor, nem akarok arra hajtani. Most jobban szeretném, hogy finom, kedves boraim legyenek, mint hogy nagyot szóljanak. Mégiscsak ivásra termett a bor!

Csodálatos, amit láttunk: egy 125 évnél is idősebb, tekintélyes birodalomnak a még mindig folyó mindennapjait. Elképesztő, hogy micsoda precizitás, micsoda tudás, figyelem és gondosság kell hozzá, hogy a szőlő, ami a tőkéken terem, egy nap pezsgő formájában a boltba kerülhessen, és mi megkóstolhassuk. Hogy az évek során mennyi munka van vele, és mégis ugyanúgy folyik minden, ahogy százhuszonöt évvel ezelőtt kigondolták, ez nagyon megható!

Még a borvilágnak ebben a kevésbé életvitelszerű formájában is, ahogy én működöm, számtalan apró lehetőség adódik arra, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, de legalábbis a felesleges pazarlást. Sok termelő a mai napig abban a hitben él, hogy a borzasztó újrahasznosíthatatlan nikecell csomagolásban lehet csak bort postára adni vagy futárral küldeni – de tévednek!

Mádon borászkodni olyan, mintha futballedzőként Puskás Öcsi thetségű fiatal kerülne kezeim közé.

A kérésem a magyar borászokhoz tehát így hangzik: önök egyre fantasztikusabb, sőt izgalmasabb borokat készítenek, ne hagyják kárba veszni erőfeszítéseiket! Az utolsó apró részletek igenis számítanak, a vásárlóik pedig megérdemlik, hogy az elkövetkező években a legjobb minőségben élvezhessék boraikat.

Rádöbbentem, hogy a borászat is igazi művészeti ág. Ahogy nincs két egyforma szőlőlevél, nincsenek egyforma borok sem, és művészet szép borokat életre kelteni.

A teszt szervezése kifogástalan volt: professzionális körülmények, gyönyörű környezet.

Ez nem az epheszoszi zsinat, csak borkóstolás. Ami előttünk van: csak egy ital. Bor. Ami jó esetben fi nom, és hat az érzékeinkre.

 

A vendéglátás tökéletes volt, a borászok sokkal meggyőzőbbek és magabiztosabbak voltak, mint korábban, az étel és bor párosítására pedig mindenütt nagy gonddal ügyeltek.

“…amelyekkel bárki, aki tud gépelni, globális olvasóközönséget szerezhet magának – és lehetőséget kap arra, hogy kockázatok nélkül kommentálja azt, amit mások leírtak.”