A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag itt lehet bikavérnek keresztelni borokat. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető, Kovács “Kokó” István.

Noha Szekszárdról mindenkinek a kadarka jut rögtön az eszébe, ennek a szőlőfajtának viszonylag alacsony az aránya a legnagyobb területen termesztett szőlők között – a kékfrankos, a zweigelt, a merlot és a kétféle cabernet is megelőzi –, holott húsz évvel ezelőtt nem csupán a szekszárdi borvidék, de az egész ország legelterjedtebb szőlőfajtája volt. Ám a kadarka hírnévben továbbra is első maradt, pedig a régi dicsőség még nem tért vissza igazán, hiszen voltak idők, amikor hatféle kadarka nőtt az ültetvényeken, köztük fehér is.

A kadarka mellett régi-új szimbólumok fémjelzik Szekszárdot: a siller, illetve a fukszli. A siller eredetileg fehér- és kékszőlőből készült. Régen a köztudatból sajnos kikopott, szép magyar szóval kastélyos bornak is hívták. Szekszárd környékén azonban – világos, rókavörös színe miatt- fukszlinak nevezték, és így nevezik ma is, miután hosszú álom után sikerült újra életre kelteni ezt a borfajtát, noha ma már nem épp úgy készül, mint egykor.

 

A borok mellett sok helyi ínyencség is megkóstolható, rögtön itt van a márc: ez a mézből készült szörp használható salátaöntetekhez, mártásokhoz, nem is beszélve a fagylaltokról. A pajkos nevű Tántorgó-borúton a pincehideg vörösek mellett “téfölös bütök”, azaz borsos-tejfölös kalács is várja a látogatókat, Bátán pedig friss dunai halakból olyan csípős halászlevet főznek, hogy azt csakis a bársonyos, mégis üdítően friss szekszárdi sillerek képesek megszelídíteni.

Marton Levente

gasztronómiai szakíró, kulinarista

 

A több mint 100 éves múlttal bíró Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) célja, hogy a vidéki életforma varázsát elhozza a fővárosiakhoz. Ezt szolgálják a különböző bemutatók, interaktív attrakciók, a hagyományos ételeket és italokat, népi portékákat kínáló hangulatos árussorok, valamint a színpadi programok és vetélkedők.

Tudta-e Ön… hogy mi a borvidék és mi a borrégió?

A származás ismerete a borok esetében különösen fontos, a föld, a terroir ugyanis alapvetően határozza meg a borok ízvilágát. A borvidék alatt olyan körülhatárolt termőhelyet kell érteni, mely földrajzilag nagyobb egységet képez, akár több települést is magába foglalhat, de hasonló éghajlati, talaj-összetételbeli adottságokkal rendelkezik. A borrégió több, viszonylag hasonló adottságokkal rendelkező borvidéket foglal össze. Magyarországon 22 borvidék és 7 borrégió található. A borrégiók közül kettő, a soproni és a tokaji csak egy-egy borvidéket foglal magába, ezek neve megegyezik a borrégióval.