Amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan múlnak el a különböző bortrendek, ráadásul évről évre változik az ízlésünk is. Azonban egy biztos: a forró nyári hőségben nincs jobb egy pohár hűsítő fröccsnél! Összeállításunkban legkedvesebb üdítő italunk történetét, a szóda és a fröccs eredetét fejtjük fel.

Szikvíztörténelem

Jedlik Ányos mint a győri bencés gimnázium tanára már 1828–29-ben elkezdett behatóan foglalkozni azzal, hogy idehaza felfedezze és megvalósítsa a szódavíznek és a mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módját. Olyan készüléket szerkesztett tehát, amelynek segítségével csekély költséggel lehetett vizet szén-dioxiddal telíteni. Latin nyelvű értekezésében bizonyította, hogy „minden savanyúvizet lehet utánozni és olcsón készíteni, sőt tetszés szerinti szénsavtartalmúvá tenni, mi akkoron, midőn az úgynevezett szódavíz még nem készíttetett, elég érdekes vala.”

Szódavizet és mesterséges ásványvizet is tudott készíteni úgy, hogy előzőleg megfelelő arányban különféle ásványi anyagokat kevert a vízbe. A készülék sikeresen működött, a készterméket felfogó edényben összegyűlt szikvíz vagy szódavíz íze üdítő, kellemes volt, ezért a győri rendtársak szívesen fogyasztották. Orvos barátai is elismerően szóltak a készülékről, és rábeszélték a professzort, hogy hasznosítsa az eljárást, hiszen a kórházi betegek hálásak voltak az üdítő szódavízért, a mesterséges „gyógyvízért”.

 A első fröccsöntés rejtélye

Jedlik a mesterséges ásványvizet már 1841-ben bemutatta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók második nagygyűlésén Pesten. „Kellemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén, szomjúságuk oltásakor az említett pezsgői csípősséget éldeni kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne céliránytalan ital, amelyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan hat.” Ugyanakkor már ekkor felhívta a figyelmet, hogy a bor hígítására is kitűnő megoldást jelent a szénsavas víz. Így aztán nehéz hinni annak a feltételezésnek – sőt általános tévhitnek –, hogy a közel egy év múltán Fáy András birtokán megrendezett utószüreti összejövetelen próbálták volna ki először a spriccert. Vörösmarty ugyan ekkor olvasta fel a Fóti dal című költeményét, ami fröccshimnusznak is beillik („Fölfelé megy borban
a gyöngy;| Jól teszi. | Tőle senki e jogát el | Nem veszi. | Törjön is mind ég felé az | Ami gyöngy; | Hadd maradjon gyáva földön | A göröngy.”), de még az sem bizonyított tény, hogy a fröccs vagy a házigazda (gyakran fejfájást okozó) pezsgője volt a vers ihletője. És hogy akkor kik és mikor ittak első alkalommal fröccsöt? Legnagyobb valószínűséggel Jedlik Ányos győri bencés rendtársai kóstolhatták először az üdítő italt.

 

Modern kori találmány

A reformkor óta nagyot fordult a világ az ásványvizek és a szódák terén, megváltozott a borfogyasztási szokásunk is, azonban a fröccs sosem ment és megy ki a divatból. Ennek ellenére sokan nincsenek tisztában a fröccsfajták tisztességes nevével. „Két deci bort és egy deci szódát!” Ugye milyen gyakran hallunk ilyen típusú rendelést a pultnál sorban állva? A Kitchen Budapest leleményes fröccs alkalmazásával segít eligazodni a nevezetes keverési arányok között. Az alkalmazás ingyenesen letölthető iPhone-ra, iPadre és iPod Touchra, valamint Androidos készülékekre a froccs.kibu.hu oldalról.

Szikvizet mindenkinek!

A mai retro divathullám kedvez a szikvizes üvegeknek, egyre több bukkan fel belőlük romkocsmákban, borbárokban. Aki otthonra is szeretne egyet, az itt szerezheti be a legszebb darabokat:

Sz.I. Kft., 1116 Budapest, Ringló u. 70., +36-30-954-6489

www.szi-viz.hu