Tokaj-Hegyalján régóta folyik vita arról, hogy hogyan lehetne a borvidéken termett borok között mutatkozó óriási eltéréseket megszüntetni,
a minőséget egységesebb, magasabb szintre emelni, és ezzel összefüggésben a borvidék arculatát úgy meghatározni, hogy külföldön is könnyebben érthetővé váljon. Az új hegyközségi törvény értelmében újjáalakult Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa jeles tokaji borászokból alakított munkacsoportot a változások előkészítésére, majd október 30-i ülésén módosította a borvidéki borrendtartást – és ezzel a lépésével komoly vitát indított el. A módosítások a hegyközségi tanács szándékai szerint arra irányultak, hogy a borvidék végre elforduljon a tömegtermeléstől, és a tokaji nevet viselő borok minősége, értéke egységesen magasabb legyen. Ennek érdekében jelentősen szigorítottak például az aszúkészítés jelenleg érvényes szabályain – melyek ráadásul nem csak a borvidéki rendtartás, hanem különböző szintű magyar és európai
uniós jogszabályokban is le vannak fektetve. A főbb változások a következők: a tokaji aszú egységesítése és a szamorodnitól való elhatárolás
érdekében szigorítottak egyes analitikai paramétereken (minimális maradékcukor-tartalom 60 g/l helyett 120 g/l, minimális összes alkoholtartalom 12,54 helyett 19%), és előírták, hogy az aszúszemeket kizárólag kézzel lehet szüretelni. Ugyanakkor enyhítettek néhány olyan előíráson, melyek a tanács álláspontja szerint a borminőséget nem emelték, de plusz terhet jelentettek a termelőknek, így a minimális fahordós érlelés 24 hónapról 18-ra csökken, és a forgalomba hozatal legkorábbi ideje is előbbre kerül. A korábbi szabályzat túlzott részletessége helyett a legfontosabb karakterekre koncentrálva próbálták enyhíteni a gazdák adminisztrációs terheit, többek között az aszúszemek felhasználási szabályainak egyszerűsítésével. A hegyközségi tanács szándékai szerint e szabályokat már az idei szüretnél alkalmazni kell. További változások az aszúeszencia mint bortípus megszüntetése – természetesen itt nem az esszenciáról van szó, hanem a kissé félrevezető nevet viselő, az aszúhoz hasonlóan készülő, nem túl gyakori bortípusról, amelyhez még a 6 puttonyosnál is magasabb arányban használnak aszúszemeket.
A borvidéken termett, tokaji eredetmegjelölést viselő borokat szintén a minőség garantálása érdekében ezentúl kizárólag a termőhelyen, vagyis a borvidékhez tartozó településen lehet palackozni. Megszűnik továbbá a kései szüretelésű és más fehérborok édesítésének lehetősége. Az első elemzések szerint a fenti változások azzal a következménnyel járhatnak, hogy megszűnik a 3 és 4 puttonyos aszú kategóriája, mivel a minimális összes alkoholtartalom és maradékcukor-tartalom új értékei a korábbi szabályozás 5 puttonyos szintjével azonosak. Annál is inkább várható ez a változás, mivel az új szabályok szerint 1 kg aszúszemből maximum 2,2 l aszúbor készíthető, így a gazdák a rendelkezésükre álló mennyiséget
inkább az értékesebb, magasabb puttonyszámú aszú készítésére használják fel, így hosszú távon valószínűleg a puttonyszám elhagyásával
egységes aszúkategória alakulhat ki. A hegyközségi tanács elkészítette a kérelmét arról, hogy pontosan mely részleteiben kívánja a rendtartást módosítani, azonban a szabályok átvezetése a magyar és uniós szabályozásba még további egyeztetéseket tehet szükségessé.

Dr. Kriston Orsolya írása.