VinCE Magazin

Német évjáratszemle



A rizlingek VEGYES KÉPET, míg a pinot noirok csupa szépséget mutatnak. Lenti cikkünkből kiderül, miből érdemes BEVÁSÁROLNI Németországban járva vagy a német borokat is kínáló hazai borkereskedésekben.

De elsőként itt a ragyogó lehetőség, hogy belekóstoljunk Németországba: a VinCE Budapest első napján, február 28-án 15.30-kor Hilke Nagel, a VDP igazgatója tart kóstolót a következő borsorral (amire minden rizlingimádó nyálelválasztása beindul…):

 

The new VDP Classification
– 2012 Weingut Robert Weil Riesling VDP. Gutswein, Weingut Robert Weil, Rheingau
– 2012 Kiedricher Riesling VDP.Ortswein, Weingut Robert Weil, Rheingau
– 2012 Kiedricher Turmberg Riesling VDP. Erste Lage, Weingut Robert Weil, Rheingau
– 2012 GRÄFENBERG Riesling VDP.Grosse Lage, Weingut Robert Weil, Rheingau
A sense of Terroir
– 2011 HERMANNSHÖHLE Riesling VDP.Grosses Gewächs, Weingut Dönnhoff, Nahe
– 2011 Schloss Johannisberg Riesling Gelblack Magnum, Weinbaudomäne Schloss Johannisberg, Rheingau Predicate – as equivalent for levels of sweetness
– 2008 Wehlener Sonnenuhr Riesling Kabinett, Weingut Dr. Loosen, Mosel
– 2008 Graacher Himmelreich Riesling Spätlese, Weingut Dr. Loosen, Mosel
Beyond Riesling
– 2010 PFARRWINGERT Spätburgunder VDP.Grosses Gewächs, Weingut Meyer-Näkel, Ahr
– 2010 EICHBERG Spätburgunder VDP. Grosses Gewächs, Weingut Salwey, Baden
Jegyek a workshopra: vincebudapest.hu/jegyek

És akkor az ígért cikk:
A 200-nál több német bortermelőt tömörítő szövetség, a VDP (Vereinigung Deutscher Prädikatsweingüter) évjárat-bemutató kóstolóján vettem részt augusztus végén Wiesbadenben. 2 nap és 304 tételt követően azt kell mondjam, a 2012-es grand cru minősítésű dűlőkről származó rajnai rizlingek jó évjáratról tanúskodnak, noha legtöbbjük a közép- és az erős középmezőnyben található, s nagyon kevés volt a kiváló kategóriában. Továbbá elmondható, hogy kiszámíthatatlan a termelők és dűlők szórása – így összességében a 2012-es évet a rendkívül kiváló 2011-es évjárat mögé sorolják, és arról sincs vita, hogy rövidebb palackos érlelés után, előbb húzhatjuk ki majd a dugókat. A 2011-es pinot noirok (vagy németül a spätburgunderek) gyönyörűen érett és gyümölcsökben gazdag borokként mutatkoztak be, jó néhány tétel érdemes a palackos érlelésre, ha van türelmünk hozzá!

Az időjárás 2012-ben

A Német Meteorológiai Szolgálat a 2011–2012-es telet a kora februári nagy fagyok kivételével enyhének és csapadékban gazdagnak minősítette. Ezt követően szőlész szempontból is „álomtavasz” érkezett: sok napsütés, meleg idő, és alig esett az eső. Áprilisban és májusban elég nagy hőmérséklet-ingadozást lehetett megfigyelni, illetve június és július visszafogottan voltak nyáriasak, elszórtan nagyobb viharokkal. Augusztusban aztán megérkezett a nyár és a kánikula Németországban is. A szeptember szeszélyesként jellemezhető, s a viharos nyitás után októberben szinte nyárias napsütéses idő következett. Ez a szélsőségektől mentes és hűvösebb év alapozta meg az évjárat jó minőségét, ugyanakkor nem adott lehetőséget arra, hogy bárki is kiugróan nagyot produkáljon.

Spätburgunderek 2011-ből

Fordított sorrendnek tűnik a vöröseket előre venni, de amikor maratoni kóstolóba kezdek, akkor én ezt jobbnak találom. Így az Ahrban készült spätburgundereket töltötték a poharaimba alig valamivel reggel 9 óra után a kóstoló első napján. Várakozás töltött el, mert az Ahr számomra az érett gyümölcsök és a szárított fűszernövények kavalkádjával egyenlő. Nem csalódtam. Falutól és dűlőtől függetlenül szépen érett gyümölcsösség jellemezi a borokat, pár talán még túl érett is. Enyhén lekváros jegyek itt-ott felfedezhetők, ami azért figyelemre méltó, mert Európa egyik legészakibb bortermő régiójáról van szó! Nem meglepő, hogy az Ahrban Meyer-Näkel vezeti a ligát Dernau Pfarrwingert tételével, de érdemes az Adeneuer és Stodden pincészetek pinot-jait is kipróbálni a Kräuterberg- és Sonnenberg-dűlőkről. A rheingaui spätburgundereket kóstolva azt éreztem, mintha egy meredek dűlő szélén állnék, a Rajna kanyargó vonulata felett. A szőlők bizonyára azért értek be ennyire tökéletesen, mert a vénasszonyok nyarának verőfényében fürdőztek. Ez kihívást is jelentett egy-két borászatnak, akik erősen extraktálták a gyümölcsöket, s ez a szerkezetet részben meghatározó tanninok hátrányára vált. A Georg Müller Stiftung pinot noirja volt az a tétel, amely mégis elegánsan eltalálta az illatosan gazdag gyümölcsösség és a szerkezet közti egyensúlyt.

A rheinhesseni pinot-k fura sorozatot alkottak, noha csak négy tételből állt a kóstolósor. A közös téma ismét a gyümölcsök áradata és olykor túlérettsége volt. A Gutzler Morstein birtok boráról nem tudtam eldönteni, hogy megragadó-e vagy sem. Döntésképtelenné tett Rheinhessen, s ezért nem szerepelne az elsők közt ez a borvidék, amikor spätburgundert keresnék…

A gyümölcsösség és az ásványosság házasságából született elegancia a pfalzi borok jellemzője. A borászok legtöbbje az érettség tökéletes fokát valósította meg, s ha csak a bor színe, illetve szerkezete alapján ítélnénk meg a kóstolt tételt, azt is gondolhatnánk, hogy Piemontban járunk. Annyira mélyek és jól felépített szerkezetűek voltak a borok, hogy akár nebbiolóval is össze lehetne keverni egy párat. Azonban amint a kifinomult illatok megcsapják érzékeinket, kétségtelen, hogy a német pinot eleganciájával állunk szemben. Meßmer Schlossgartenjét, illetve Philipp Kunn Kirschgarten borát ajánlanám, az előbb nagyobb testű és mély, míg az utóbbi inkább klasszikus felépítésű, könnyedebb német pinot.

A frankóniai spätburgunderek nem a kóstoló csúcsát jelentették, hogy finoman fejezzem ki magam. Nagyon élénk savak és savanykás ízvilág uralta a borokat, egyszerű és egyértelmű pinot-kat készítettek a borászok. A Schmitt Kinder tétel az, amit kiemelnék: egyszerű és őszinte bor.

A badeni borok kicsit kiábrándítottak. Noha volt pár ragyogó tétel, mind a hagyományosan iskolázott, könnyedebb, mind a modernebb, jobban extraktált borok között jó néhányban zöldesek és agresszívak voltak a tanninok, illetve itt-ott rothadás volt érezhető. Vajon bogyózás nélkül, kaccsal ászkoltak, hogy az érettséget kiegyensúlyozzák? Ki tudja…

A württembergi spätburgunderek két formájukat mutatták meg: az átlagosan jó, de kevésbé izgalmas, illetve az egyszerűbb, közép árkategóriásaktól elvárható összetettségű, ugyanakkor egyértelmű pinot-kat kóstoltam. Egyértelműen az Ahr és a Pfalz produkálták a leginkább figyelemre méltó spätburgundereket egy-két badeni és württembergi kivétellel egyetemben, amint az a Top 10-es listában is látható.

Rajnai rizlingek 2012-ből

Amikor az első rajnai rizlingeket töltötték a poharamba, a borok fényesen csillogó arany színe tűnt fel elsőként. Mindig izgalommal tölt el felfedezni és megtapasztalni, hogy egy évjárat milyen egyértelműen nyomja rá bélyegét a borra. A 2011-es évjárat persze feladta a leckét 2012-nek, azonban az első tucat tétel azt engedte sejtetni, hogy noha nem fog a ’11-esek nyomába érni, de igazán szép borok kerülnek majd a poharamba – és remélhetőleg az önök pincéjébe is! A gyümölcsök érettségén érezhető a vénasszonyok nyarának jótékony hatása, ez tény. Az ilyen ízvilág a savak egyensúlyát követeli meg és az S.A. Prüm Dompropst Prevot grand cru-je bizony tökéletes példája a kifinomult kecsességnek. Noha a Mosel-Saar-Ruwer megbízhatóan jó teljesítményt nyújt általában, és a 2012-es borok közt jó pár kiváló található, mégis, ahogy előrehaladtam a sorban, egyre jobban meggyőződtem róla, nagyon nagy a szórás. A borvidéki összképet ezért nehéz egyértelműen megfogalmazni, és ismét bizonyítást nyert, hogy a szüreti időpont megválasztása nagyban befolyásolja egy-egy bor összképét.

A Közép-Rajna borvidék nem mutatott semmi izgalmasat, ha őszinte akarok lenni, ház borának beillő, átlagos rizlingek. A Rheingau hírneve ezzel szemben a paloták eleganciáját idéző boroknak köszönhető, azonban még az összes tétel kóstolása után is csak kerestem ezt az eleganciát. A 2012-es borok nem mutatták azt a koncentrációt, frissességet és elegáns szerkesztést, amit elvárnánk. Sok robusztus és nagy testű bort kóstoltam, a kecsességet úgy kellett keresnem, mint tűt a szénakazalban. A szénakazal pedig nem más, mint az őszibarackos, ananászos és mangós ízvilág lehengerlő együttese. Kiváló tételek közt említendő azonban a Balthasar Ress pincészet Berg Rottlandja, illetve a Georg Müller Stiftung Nussbrunnenje.

A nahei rizlingek a könnyedségükről ismertek. Szerencsére az évjáratra jellemző, az őszi időjárásnak köszönhető érettség sem ásta alá a finom szerkesztést, a koncentráció azonban hagy kívánni valót maga után. Ezt ellensúlyozandó érezhetően voltak olyan borászatok, akik bâtonnage-t (a finom seprő keverése) végeztek, a Schlossgut Diel kóstolás alapján ebbe a kategóriába esik. Voltak olyan tételek, amelyekre a szüreti időpont gondos megválasztása eredményeként elért egyensúly és tisztes koncentráció voltak a jellemzők, mint például a Prinz Salm pincészet tételei, melyek nem ugranak ki a sorból, de a szájpadlást rabul ejtik. Voltak pincészetek, ahol a kén bőkezű használata elég erősen volt érezhető. Nem tudom, hogy kinek van igaza, de nem nagyon meggyőző, amikor az első benyomás az erős kénes illat. Dűlőtől függetlenül a Gut Hermannsberg borászat tételei voltak ilyenek. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a Schäfer-Fröhlich pincészet még a Gut Hermannsbergnél is több ként használt, mégsem volt annyira szembetűnő, illetve jobban illeszkedett az összképbe. Amint pár korty után hozzászoktunk ehhez a stílushoz, igazán gyönyörű borok tárultak elénk. A nahei elegancia megragadó 2012-ben.

A pfalzi borvidék nedűire Philip Kuhn boraival tértem át: az ásványok földjére léptem. A 2012-es Rizlingje, ami elsőként került a poharamba, a fajta igazi nagykövete, és az évjáratot is kedvező színben mutatta: a gyümölcsösség, savak és az ásványok mesteri kombinációja volt érezhető. Reménykedtem, hogy hasonlóan folytatódik majd a sor, s örömömre szolgál azt írni, hogy a 2012-es pfalzi rajnai rizlingek álomszép borok. Tévedés ne essék, nem azt mondom ezzel, hogy a legjobb borokat kóstoltam, hanem azt, hogy a gyümölcsösség és a savak közti egyensúlyt nagyon jól eltalálták a borászok. S persze az ásványok jótékony hatása is hozzájárult az összképhez. Ha palackos érlelésre veszünk borokat, akkor a Pfalzot ne feledjük el! Igaz, figyelni kell, mit vásárlunk, mert a nagyon jó tételek mellett volt jó néhány kiábrándító is. Legnagyobb hibájuk, hogy az alkotóelemek közti harmónia hiányzik. Egy-egy elemet „fényesre csiszoltak”, de a többiről elfeledkeztek, s legtöbbször a koncentráció maradt a mostohagyerek.

A rheinhesseni borok mindig megbízhatóak, de nem túl érdekesek. A Prinz Salm borászat Kirchberg-dűlőről származó tétele könnyed nyitány volt, amit aztán sok hasonló tétel követett. Igaz, volt bőven olyan bor, ahol a koncentráció hiányzott, vagy a savak voltak túlhangsúlyozottak.

A kóstolót a frankóniai borokkal zártam, amelyek inkább a szörnyeteg, mint a szépség szerepét szokták játszani. Az első két bor ezt a tézist megcáfolta, s ahogy a további borokat töltötték a poharaimba, egyre inkább kezdtem elhinni, hogy ha egy étterem borlapját írnám, akkor a fogyasztóbarát rajnai rizlinget Frankóniából választanám ki. A savak szépek és frissek, és egy megragadó fűszeresség is érezhető a borokon. A kétnapos VDP maratoni kóstoló tökéletes zárása volt. Mindenkit arra bátorítok, hogy figyeljen a frankóniai borászokra, igazi gyöngyszemeket lehet itt találni!

TOP 10 – a 2012-es Rajnai Rizlingekből és 2011-es Spätburgunderekből

Fritz Haag, Juffer-Sonnenuhr GG, Brauneberg, Mosel-Saar-Ruwer, 2012 (rizling): Mély aranyszín. Az akácméz szinte kiugrik a pohárból, csak a kamilla és lime fogják vissza. Nagyon szépen érett mangó a szájban, ásványokban gazdag. Kiváló koncentráció, hosszú lecsengés. 18,50 pont

Dr. Loosen, Himmelreich GG, Graach, Mosel-Saar-Ruwer, 2012 (rizling): Fehérarany egy kis zöldes fátyollal. Visszafogott akác-, méz-, kamilla- és lime-illatok. Száraz, de egy kis édesség érezhető, friss savak és selymesen puha textúra. Gyönyörűen érett gyümölcsök, élénk savak és mentás jegyek. Kifinomult egyensúly. Hosszú lecsengés. 18,40 pont

Meyer-Näkel, Pfarrwingert GG, Dernau, Ahr, 2011 (spätburgunder): Közepesen mély, inkább karmazsinos szín és kis rubinvörös a szélen. Nagyon élénk illatok, enyhén ásványos érzet, amit füstölt szalonna vesz körbe, illetve málna és csalán követnek. Száraz, friss savak, karcsú és elegáns. A szájban savanykás, nagyon finoman szőtt tanninszerkezet. A koncentráció lehengerlő. Hosszú lecsengés, az ízek és a szerkezet igen kitartó kombinációja. 18,20 pont

S. A. Prüm, Dompropst Prevot GG, Graach, Mosel-Saar-Ruwer, 2012 (rizling): Halvány aranyszín. Szépen illatozó tétel: méz, ananász és akác. Igazán szép, „puha” testű bor, ugyanakkor a friss savak csillognak.  Elbűvölően kiegyensúlyozott. 18,10 pont

Dr. Bürklin-Wolf, Ungeheuer GG, Forst, Pfalz, 2012 (rizling): Aranyszín. Nagyon élénk illatok, mézben gazdag, rózsavíz és egy kis benzines jegy is felfedezhető. Száraz, friss savak, olajos szerkezetű. Gyönyörűen egyensúlyozott tétel. A koncentráció jó, az ásványosság csábító. Hosszú lecsengés. 18,10 pont

Staatsweingut Weinsberg, Himmelreich GG, Gundelsheim, Württemberg, 2011 (spätburgunder): Mély rubinvörös gránátos széllel. Nagyon élénk illatok, egy kis illó érezhető, de vonzó. Gombában és erdei aljnövényzetben gazdag illatok. Közepes szemcséjű tanninok, ragyogóan összetett és gyönyörű bor, de vajon mennyi ideig lehet majd palackban érlelni? Az biztos, hogy most szép, formás bor. 18,10 pont

Grans-Fassian, Laurentiuslay GG, Leiwen, Mosel-Saar-Ruwer, 2012 (rizling): Mély arany. Klasszikus rizlingillatok: őszibarack, lime és benzin. Száraz, élénk savak és olajos szerkezet. Igazán elegáns, testes és jól koncentrált. 18,00 pont

Philipp Kuhn, Kirschgarten GG, Laumersheim, Pfalz 2012 (rizling): Mély aranyszín. Nagyon élénken illatozó, kiválóan érett mangó és ananász. Méz és őszibarack is felfedezhető. Egy kis maradékcukor érezhető, igazán nagy testű, savaktól friss bor, szinte rágható, annyira nagy. Nagyon jó a koncentráció. Hosszú lecsengés. 18,00 pont

Dr. Bürklin-Wolf, Kirchenstück GG, Forst, Pfalz, 2012 (rizling): Aranyszín. Igazán élénk illatok, benzin, ananász, őszibarack és méz. Klasszikus tétel. Száraz, ropogós savak és szépen telt test. A hosszú lecsengés előtt még a körte, méz és ásványok játéka érezhető. Elképesztően jó. 18,00 pont

Meßmer, Schlossgarten GG, Burrweiler, Pfalz, 2011 (spätburgunder): Mély lila, sötét mag. Nagyon élénk illatok, főleg meggy, enyhén kátrányos, menta és édesgyökér. Száraz, friss savak, elég vastag szerkezetet adnak a közepes szemcséjű, francia hordóból származó tanninok. Nagy testű, komoly bor, még ha nem is a tipikus német pinot. Hosszú lecsengésű. 18,00 pont

A cikk a VinCE Magazin 2013. októberi számában jelent meg. Szerző: Csizmadia-Honigh Péter.

Tags: , , , ,

Comments are closed.