Nem tévedés, most a Lengyelországban termelt szőlőből készített borokról lesz szó. A bor helyzete és megítélése barátaink országában dinamikus változáson esik át. A szőlő termelése és a bor készítése az utóbbi időben már nemcsak lelkes csoportok hobbija, hanem több esetben gazdasági tevékenység. Még akkor is, ha ez hihetetlennek tűnik, a bornak ezeréves történelme van Lengyelországban, ahol már a középkorban is készítettek bort.

Az első termelők a ciszterciták voltak, később csatlakoztak hozzájuk más szerzetesrendiek is, akik Kis-Lengyelországban, Mazóviában, sőt még Pomerániában is telepítettek szőlőültetvényeket. A mai Lengyelország területén Zielona Góra környékén folyt a leghosszabb ideig bortermelő tevékenység. Ez a borrégió a II. világháború végéig a rajnai borvidékhez tartozott. Annak ellenére, hogy a lengyel területek klímája sohasem kedvezett igazán a szőlőtermesztésnek, a történelem folyamán folyton változó lengyelországi területeken mindig is termesztettek szőlőt, és készítettek bort.

Alig 100 hektárnyi szőlőA terület, ahol érdemes szőlőt művelni

Az utóbbi években a lengyelországi bortermelés lassú újjászületésének lehetünk tanúi: a borral foglalkozók újabb és újabb szőlőfajtákat telepítenek, professzionális szőlőültetvényeket hoznak létre. Jellemzően mégis inkább kisebb pincészetek létesülnek, ahol nagyrészt lelkes emberek foglalkoznak borkészítéssel.

Lengyelországot a szőlőtermesztők „A” osztályába sorolták be, amivel elismerést nyert az a tény, hogy az országban szőlőtermesztés és bortermelés folyik. Lengyelországban 39 fehér- és 32 kékszőlő-fajta termeszthető. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal 2005-ben Lengyelországban kb. 2000 szőlőtermelőt tartott nyilván, ám a pincészetek területe csupán 155 hektárt tett ki. Az Agrárpiaci Ügynökség adatai azt jelzik, hogy a 2012/2013-es borévben 49 pincészet volt bejegyezve, amelyek összesen 99,49 hektáron gazdálkodtak (nem registrált pincészetek kb. 700 – 800 hektár területet foglalnak el). A regisztrált bortermelés a 2012/2013 –es borévben 428,47 hektolitert tett ki. Jellemzően a 10 – 20 ár nagyságú, tehát a nem túl nagy, szőlőültetvények dominálnak. Az egy hektárnál nagyobb szőlőbirtokok már nagynak számítanak. A legnagyobb szőlőültetvény is csak 22,8 hektáros.

Milyen magyar bort iszik a lengyel?

A borfogyasztás nagy divatja után csökkent az istenek italának népszerűsége: 2005-ben még a lengyelek 80%-a fogyasztott bort, 2008 decemberében azonban ez az arány csak 64%-ot tett ki. A múlt évben – az Euromonitor International adatai alapján – Lengyelországban kb. 95 millió liter bort adtak el. A lengyelek a francia, olasz és spanyol borokat tartják a legjobbnak. Kár, hogy az igazán jó magyar borok nem jutnak el a lengyel boltok polcaira. A ma Lengyelországban kapható magyar borok két jellegzetes csoportot alkotnak: az egyik a mindenütt jelenlévő nagyon olcsó, rossz minőségű, legegyszerűbb tokaji bor (főként szamorodni, esetleg 3 puttonyos aszú), és a – főként Eger környékéről beszerzett – vörösbor, amit a nagyobb magyar áruházak az alsó polcaikon tartanak, és 3-4 euróért árulnak, bár némelyik már 2,5 euróért is megvásárolható. A másik, kisebb csoportot az ismert magyar termelők borai teszik ki. Ezek borszaküzletekben, sajnos időnként irreális árakon vásárolhatók meg (nemegyszer a magyarországi ár háromszorosáért). Lassan ugyan megjelennek a középkategóriás borok is, de még mindig határozottan az első csoport a dominánsabb.

Ma a megkérdezettek több mint fele (57%-a) fogyaszt bort, és minden harmadik válaszadó fog rendszeresen a kezébe poharat. A “The International Wine and Spirit Research Group” szerint Lengyelországban a borfogyasztás 2016-ra 107,6 millió literre fog nőni, ami 25%-os növekedést jelent 2010-hez képest. Mégis, az átlag lengyel évente csupán 3 liter bort fogyaszt.

A mai Lengyelországban a Podkarpackie régióban és környékén, valamint a Kis-Lengyelországban (Małopolska) művelt szőlőültetvények és borászatok fejlődnek a legdinamikusabban.

Winnica Jasiel 4A Podkarpackie (kárpátaljai) régió

Még nem is oly rég a szőlő nem számított szokatlan, tájidegen növénynek Kárpátalján: gyakran előfordult házak mellett az udvarokban, kertekben és lugasokban. A szőlőfajták azonban nem voltak alkalmasak jó bor készítésére. Az új, hibrid fajták megjelenése óta a kárpátaljai borászatok fejlődésének vagyunk tanúi.

A kárpátaljai, és általában a mai lengyelországi szőlészet-borászat úttörője az a Roman Myśliwiec, aki már 1980-ban kísérletezett szőlővel. Golesz Winnica néven ismert szőlészete és borászata 1982 óta működik Podkarpackie megyében, Jasło város környékén. Ezt a kisvárost gyakran emlegetik manapság a lengyel borászat fővárosaként. Roman Myśliwiec ezidáig számos szőlőfajtát kipróbált: az első az Ontario volt, később, 1984-ben magyar szőlősgazdák telepítettek nála Bianca és Zala gyöngye fajtákat. Több, mint 2 hektáros szőlejében ma mintegy 6 000 tövet művel.

A Golesz Winnica szőlészet 25 éve alapfeladataként tekint az új, főként hibrid szőlőfajták kipróbálására és termesztési alkalmasságuk értékelésére a lengyel éghajlati körülmények között. A hibrid szőlőfajtákat természetes ellenállóképességük teszi alkalmassá a lengyel időjárási körülmények elviselésére. Több mint tíz fajta ismert, amelyekből a lengyel klimatikus körülmények között is jó minőségű bor készíthető.

Winnica Jasiel 6Roman Myśliwiec munkájának eredménye egy hivatalos lengyel hibrid fajta, amely az SV 12-375 és a Pinot Blanc keresztezésével jött létre – a Jutrzenka (magyarul: esthajnalcsillag). A szőlőszem kb. 20 mm-es, sárga, kemény magokkal és kemény héjjal. Szeptember 11-20. körül érik be, és -25°C-ig ellenáll a fagynak. Ez a fajta viszonylag gyorsan növekszik, és hamar meghozza gyümölcsét. Jellegzetes íze és illata van, felismerhető benne a menta és a feketeribizli aromája, fűszeres, magas a savtartalma. Más változatokkal keverve – olyanokkal, amelyeknek nincs saját karakteres aromájuk és ízük, mint pl. az Aurora (ami az alapot adja, semleges típus) – alkalmas a bor elkészítéséhez. Jól illik a Seyvalhoz is, de a “porto” típusú borok készítéséhez is.  A Jutrzenka egyelőre nem bejegyzett bor.

Roman Myśliwiec jó likőrborokat is készít. A lengyel borok első ízben 2009-ben, a szlovákiai Trencsénben vettek részt nemzetközi borversenyen, a “Trenčín – XVIII. Vínoforum”-on. A gazda 2007-es évjáratú Cuvée Golesz likőrborát akkor ezüst díjjal jutalmazták.

Myśliwiec úr teljes mértékben pragmatikusan gondolkodik. Eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a Sibera, a Solaris, a Jutrzenka és a Hibernal (ez utóbbiból készül egyelőre a legjobb lengyel bor) fajták felelnek meg a lengyel klimatikus környezetnek.

A 2004-2006-os években a szőlészetek és borászatok fejlődéséhez a helyi önkormányzatok is hozzájárultak. Épp Kárpátalján került sor az első, nagyobb lélegzetvételű szőlész-borász továbbképzésre, amely közel 160 érdeklődőt vonzott.

Ma Lengyelországban Kárpátalján találjuk a legtöbb szőlészetet és pincészetet. Kisebb borpince a Winnica Rodziny Steckich, a Stecki családé, melynek ajánlatai közt szerepel a száraz Muscat is. A 2011-es évjáratú „Quaudium”-nak finom, zöld fényű, világos platina színű. Illata intenzív, nehéz: muskotály, őszibarack és a zöld egres keveredik benne. Virágzó lime, kicsit citromos, de édes egres kevert íze van. Utóíze kesernyés, erős citrus lecsengéssel. Alkoholtartalma 12%. A 2011-es évjáratú száraz „Placidus” Johanniter világos színű rózsaszín beütésekkel. Illata finom citromos, enyhén érezhető a grapefruit illata is. Íze kesernyés, mint a frissen érett almáé. Alkoholtartalma 11%. A 2011-es évjáratú száraz Rondium (50% Rondo + 50% Regent), a „Dwie Granice” nevű Nowiński Szőlészet bora. Érdekes bor. Meglepően alacsony az alkoholtartalma, csupán 10%. Andrzej Ligęzka – a „Mieszko Winnica” szőlészet tulajdonosa – ajánlatai közt található többek közt a 2011-es Regent. Színe rubinvörös, sötétebb rózsaszín fénnyel. Virágillatát kiegészíti a finom málna és a kesernyés feketeribizli illat. Lédús, édes cseresznye utáni az íze a nyelven. Túlérett cseresznye enyhén csípős édes ízét érezzük, amelybe mintha savanyú szilva aromája vegyülne. Alkoholtartalma 12 %-os, de a bor könnyebbnek érezhető.

MagnificusA legkisebbek közül való Jarosław Gala szőlészete Przemyślből. Az ő esetében a borászat egyelőre csupán hobbi, kiegészítő foglalkozás. Jelenleg a homokos-agyagos, savanyú talajú szőlészetében ezer szőlőtőke nő. Kéthektáros területén nevelt szőlőjéből évente csak 1000 liter bort készít. Megkóstoltam többek közt az arany színű és kicsit édes aromájú 2011-es évjáratú Hibernalt. Finom, érett szőlő íze volt, kiérződött belőle a szőlőszemek bőrének aromája. Utóíze édes – kesernyés, végül teljesen citrusos. A 2011-es Rondójának színe sötétvörös ibolyaszín beütéssel. Éretlen szőlő enyhe illatával. A nyelven savanykásnak és kesernyésnek tűnt, de a további ízlelés során enyhe őrölt kávé és keserű kakaó íz a meghatározó. Nagyon szép olajos réteget képez a pohár falán. Érdekes bor.

Kárpátalján közel 200 borászattal foglalkozó gazdaság található. A statisztikában benne vannak a kis, családi szőlőskertek, amiket inkább kiskerti művelésűnek, mintsem szőlészetnek lehetne hívni. A közepes területű kárpátalji pincészetek 20-30 árosak, és mondhatni, ezekből van a legtöbb, bár akadnak nagyobb, 2-3 hektárosak is, ahol valóban komoly szőlőültetvényeket tartanak fenn.

A kárpátaljai agyagos földben sokféle szőlőt termesztenek, főként ellenállóbbakat, a helyi klímához jobban igazodókat: fehér Seyval Blanc-ot, Hibernalt, Biankát, Jutrzenkát, Johannitert, Solarist, Aurorát és kék Rondót, Regentet, Marechal Foch-t és Leon Millot-t. A szőlősgazdák többsége kipróbálta már a  vitis vinifera változatait is, de hamar lemondtak azok termesztéséről, mert a lengyel környezetben nem maradnak meg, elfagynak, és a betegségekre jobban fogékonyak. 2012-ben bor palackozására és borkereskedésre 4-5 kárpátaljai borász kapott engedélyt.

Lengyel borászok saját termékeiket kínálják fel eladásra. Ezeket szűk vásárló réteg számára, az ő igényeikhez alkalmazkodva készítették. Eredeti, sajátos borok, a régió specialitásai, alkalmasak a turisták vonzására. A lengyel bortermelőknek lehetőségük van sikereket elérni az etnoturizmus fejlesztésében, pincéikből kóstolásra adhatnak el bort. Kárpátalja ökológiailag tiszta, érintetlen terület, tele turisztikai atrakciókkal, ehhez jól illeszkedik a borászat, mint modell, ez további fejlődést biztosít a kárpátaljai területnek. Lengyelország nyugati részén a borászat kissé más jellegű, ott relatívan a gazdaságok nagyobb része épít a turisztikára.

Kis-Lengyelország területe

Szőlőművelést már a IX. században folytattak Krakkó környékén, mivel abban az időben a déli lengyel területek a keresztény Nagymorva Birodalomhoz tartoztak. Feltételezhetően abban az időben Krakkó volt a legrégibb borászati központ az akkori lengyel területeken. A Wawel hegyén megtalálták a legrégibb pincészet maradványait, ami még a 900-as évek előttről maradt fenn. Ma Bielanyban (Krakkó elővárosában) a Kamalduli rend kolostora mellett épül ki a 12 hektáros Srebrna Góra pincészet.

A “Winnica nad Dworskim Potokiem” pincegazdaság a Jagelló Egyetemhez tartozik, és többszáz éves tradíciót ápol, mivel az egyetem már századokkal ezelőtt is saját pincészettel rendelkezett. Jelenleg még a tél eleji első faggyal kell harcolniuk, hogy az ültetett tőkéket megvédjék. Sikerüket jelzi, hogy már öthektáros szőlőültetvényt gondoznak. Amikor megkóstoltam a 2011-es évjáratú félszáraz, arany színű Hibernal NOVUM borukat, a bornak kissé édes, zöld alma, citrom és lime aromáját éreztem, amit virágillat egészített ki. A finoman édeskesernyés ízből kiérezhető volt a friss sárgabarack íze is. A nyelvem hegyén édesebbnek tűnt, hársméz ízzel gazdagítva. Alkoholtartalma 11,5%. Nagyon kellemes.

Szerencsémre volt alkalmam megkóstolni a 2011-es évjáratú félszáraz Jutrzenka változatából készített bort is. Intenzív illata gyógynövények és virágok illatára emlékeztet, amelyekből kiérződött a menta és a friss fű. Cukortartalma 21g/l. Nagyon érdekes, jó bor! A pince gazdája, Adam Kiszka felajánlott kóstolónak egy kortynyi lehűtött bort, amit a 2011-es évi Serena változatból készített próbaképpen. A kevés illatot jól egészítette ki a bor gyenge arany színe. Nyelvemen első benyomásként kesernyés ízt éreztem, ami később édesebb lett a nehezebb méz íz után. Végül savas aláfestés kiemelte édességét. Cukortartalma 30%. 2011. december 12-én szedték reggel hatkor -8°C hőmérsékletben. A vörösborok közül érdemes megemlékezni a 2011-es száraz Regentről, amit kaukázusi tölgyhordókban érleltek. A vörös színt gyönyörű ibolyaszín árnyalatok egészítették ki, illata finom gyümölcsös. Ízében feketeribizli és kissé túlérett szilva keveredett, amit gazdagított a fekete erdei gyümölcsök gyengéd ízének érzete.

Winnica Jasiel 7Zielona Góra – a legősibb borvidék

Másik – történelmileg legidősebb – szőlészeti régió a mai Lengyelország területén Lubuskie megyében, Zielona Góra vidékén található. Történelmi szempontból nézve Zielona Góra és környéke a lengyel szőlészet és borászat első számú pontja. A lengyel szőlészet és borászat történelmi fővárosa, mint egyetlen olyan lengyel város, amelyben máig él a múlt történelme és kultúrája, ez a terület megőrizte múltja gazdaságát és tájait. A város környékén a szőlőskertek már valószínűleg a XII. században jelen voltak. Az első városi hivatali iratokban említés történik a Zielona Góra területén megművelt szőlőültetvényekről, miszerint 1314-ben, mikor a pestisjárvány elérte a várost, a lakosság a járvány elől a közeli szőlőhegyekre menekült. Elsőkként az ottani szerzetesek foglalkoztak szőlőműveléssel. Később róluk példát véve kezdtek szőlőültetvényeket telepíteni földjeiken az ottani földesurak, majd jóval később a város polgárai és az egyszerű városlakók is. Máig burjánzanak a vadszőlők az ún. Szőlők Hegyén (Winna Góra). A szüret 1852 októberében vált ünneppé, amikor a város polgármestere hivatalosan azt ki is hirdette. A 2011/2012-es borévben Lubuskie megyében, főként Zielona Góra környékén 14 többhektáros  szőlészet volt regisztrálva. A szőlő művelésének ezen a környéken kedvez a kellemes óceáni klíma. Bár Zielona Góra és környéke az ország legmelegebb területének nevezhető, Lengyelországban épp ezen a tájékon volt 2011-ben a legfagyosabb az idő. Ezen a területen találhatók a legnagyobb szőlőt művelő gazdaságok Lengyelországban. Sulechówban (Lubuski megyében) meg is alapították az Állami Szakfőiskolát, amelynek tulajdona 35 hektár föld Zaborze város környékén, ahol a legnagyobb lengyel szőlészeteket szeretnék megalapítani.

Kis-Lengyelország szőlészete

A Visztula környéke kiváló mikroklímával rendelkezik – ezen a területen határozottan melegebb van. A Visztula jó feltételeket támaszt szőlő műveléséhez. A bor már a középkorban ismert volt ezen a területen. A II. világháború előtt az itteni borászok együtt dolgoztak a podolai szőlősgazdákkal (Podola a lengyel bor bölcsője, de azt a területet 1945 után a volt Szovjetunióhoz csatolták).

Jó hírneve a “Solaris Winnica” nevű kis pincészetnek van Opole Lubelskiben, amelyet 2005-ben egy volt almaültetvény helyén homokos – agyagos talajon alapítottak. Az egész borkészítés csupán néhány száz litert eredményez évente. A Solaris bora 2011-ben nagyon világos színű enyhe fénnyel. Virágos illata finom, intenzív. Kóstolva száraz, savai ropogósak. Ízében erős növény, éretlen graipfruit és szőlő jut érvényre. Utóíze tartós, kicsit kesernyés a szőlő magvainak ízétől. Alkoholtartalma 12%. Ez a változat korábban érik be, már augusztusban szüretre kész, északi Chardonnay-nak hívják. Magas a cukortartalma.

A “Płochockich Winnica” a legaktívabb pincészetek közé tartozik. A Płochocki család 2002-ben Kárpátalján kezdett bele a munkába, de ma a Sandomierz környéki pincészetekre koncentrálnak, ahol az erdei talaj és az időjárási körülmények megfelelőbbek, mint Lengyelország déli felén. Ez a régió jóval szárazabb, sokkal kevesebb a csapadék, mint bárhol máshol Lengyelországban. Száraz fehérboruk, a 2010-es Sibemus (80% Sibera, 12% Traminer, 4% Muskotály és 4% Cserszegi fűszeres) a Sandomierz melletti pincészetükből való könnyű, jól kiegyensúlyozott bor érdekes illattal. Könnyű, kicsit aromás és az adalék cukortól diszkréten édes, de egyértelműen savas volt.  Virág és ásványi anyagok érződtek benne. Alkoholtartalma 10%. Termelésük 2012-ben már több mint 10 ezer liter.

Szőlészetek-és-bortermelés-a-mai-Lengyelországban

A környéken, ahol az öregek még emlékeznek a régi pincékre, Marek Kwaśniak, a Bronowice falu kicsi “Mały Młynek Winnica” kis szőlőbirtok tulajdonosa új ötletekkel rukkolt elő. 10 év óta a már 1,4 hektárnyi szőlőültetvényén Leon Millot, Marechal Foch, de még Rondo és Regent fajtákat is művel. Ma már eldicsekedhet a 2011-es évjáratú Marechal Foch/Leon Millot változatával, amelynek intenzív, nagyon erős virág és gyümölcs illata van. Nyelvemen nehezebbnek tűnt, kifejezetten érett, tartós ízzel. Végül mentás utóízzel búcsúzik. A 2011-es Siberája világosabb arany színű és nehezebb füstillatú. Ízében éretlen grapefruit, kissé édes körte és éretlen ribizli vegyül, bár ez utóbbi kevésbé volt kiérezhető. A borosgazda elmondta, hogy a jól beért Bianka nagyon érdekes bor.

A kicsi “Wieczorków Winnica” (néhány száz palack évente) pincéjében volt alkalmam megkóstolni a Hibernal/Muskotály változatából készített 2011-es likőrbort. Világos arany színe volt és nehezebb illata. A nyelvemen kellemes, finom olajízt éreztem. A gyümölcsös ízben barack és édesebb, egészen friss szőlő íze dominált. Jelentős az alkoholtartalma (15%). A 2011-es évjáratú Cuvee-nak (Hibernal, Jutrzenka, Bianka, Seyval blanc) erős illata volt. Számban könnyűnek tűnt, finom alma és körte ízzel, ehhez csalán íz párosult. Végül keserűbe ment át. Alkoholtartalma 11%. Jó volt a 2011-es évjáratú száraz Regent is, aminek édes, piros szőlő illata volt, inkább könnyed gyümölcsborra emlékeztetett. Hoszzú, nehezebb lecsengés tette teljessé. Paweł Wieczorek, a helyi borszövetség elnökhelyettese kiemelte, hogy ezen a területen a borok mások, mint Lengyelország más területein, és épp ezért itt lehetne az első lengyel borszövetség – bár (az egyik lengyel borszakértőnek elismert) Roman Myśliwiec fenntartja azt az állítását, miszerint túl korai még borszövetségről beszélni Lengyelországban.

A legnagyobb szőlőgazdaság a Visztula gyönyörű és kedvező fekvésű völgyében a “Bliskowice Winnica” 8 hektár földdel rendelkezik, részben egykori gyümölcsösök területe (máig mégis csak 4,5 hektárt ültettek be). Céljuk mindenekelőtt minőségi bor készítése. Nincs szándékukban “megszokott” bort készíteni, inkább egy helyi specialitást keresnek. Az egyik társtulajdonos elmondta, hogy: “minek vitis viniferából kierőlködni a bort. Jobb elkészíteni azt hibridekből, mint valami akármilyen, átlagos viniferából”.

Winnica Jasiel 1

Az Alsó-Sziléziai (Dolny Śląsk) vidéken nagyon jók az időjárási körülmények, majdnem olyan jók, mint a  közép-európai “klasszikus borvidékeken”. Itt, Wrocław környékén műveli 22,8 hektáron szőlészetét az eddigi legnagyobb pincészetet működtető szőlőgazdaság, a “Jaworek Winnica”. Megkóstoltam a 2009-es évjáratú Regent borukat. Mély, rubinszínű, fűszeres, gyümölcsös jegyeket felvonultató illat. Ízét ribizlit idéző aláfestés jellemzi. Savai elevenek. Könnyű, kellemes bor. A szájban enyhén lédús, gyümölcsös, ribizli és más piros gyümölcsíz. Könnyű, kicsit savanykás, kellemes. Válogatott szőlőből készült. Az utóíze hosszan tartó, cseppet csípős gyümölcsre emlékeztető. Alkoholtartalma 10,5%. Igazából jobb az aromája, mint ízének valódi értéke.

A kisvárosban, amit úgy ismernek, mint a lengyel Carcassone, 8 km-re a cseh határtól, található egy 5 hektáros szőlészet, a “Paczków Winnica”. Bár a hőmérséklet itt februárban akár -30 °C-ra is leeshet, mégis termelnek viniferát. Robert Nowak, a “Paczków Winnica” dolgozója elmondta, hogy egész jól megél itt a  Riesling és a Johaniter is. Elismeri persze, hogy a lengyel időjárási körülmények között jól megvan még a Regent is, de abból bort készíteni, tudni kell. A Rondo változatainak esetében az eredmény a környezettől, fekvéstől függ. Biztosított arról, hogy Paczków kisvárosban és környékén nevelhető Rizling is, amiből “francia stílusú”, virágos, gyümölcsös, citrusos beütésű bor készülhet.

Lengyelországban ma már sikerül előállítani klasszikus borváltozatokat. Zachowicében az “Adoria Winnica” pincészet klasszikus változatokat készít, többek közt Chardonnay-t (amerikai tölgyhordókban érik), Rizling-et és Pinot Noir-t. Tulajdonosa egy Lengyelországban élő kaliforniai befektető, aki tulajdonképpen csak a termelést felügyeli.

Kis szőlőhegyek tulajdonképpen egész Lengyelország területén találhatók. Lengyelország közepén és északon, itt-ott ráakadhatunk szőlőskertekre, sőt, még észak-nyugaton is, a Balti tenger mellett, vagy épp a Mazuri tavak környékén, ahol például a ” Winnica Kolonia Rusek” szőlészetre bukkantam. Ezen a vidéken télen a hőmérséklet akár -35°C is lehet!

Éghajlati körülmények Lengyelországban

Egyelőre nem igazán lehet beszélni a bor állandó színvonaláról, sem a szőlők minőségéről Lengyelországban. Kimondottan nagy szerepet játszik az országban az éghajlat és az időjárás, amely gyakran egyszerűen “szórakozik” a borok készítőivel. Igazából az éghajlat Lengyelországban mérsékelt, de a borászok szempontjából kiszámíthatatlan. Ősszel sokkal kevesebb a napsütés, ezért a kék szőlőknek rövidebb idejük van az érésre. Zielona Góra és környéke enyhébb teleknek örvend, és több eső is esik arrafelé. Zielona Góra és Tarnów tengelye dombos terület, a “tengely” és környéke Lengyelországban a legmelegebb éghajlatúnak mondható.

Jutrzenka – lengyel szőlőfajtaLengyelországban minden hibrid változatú szőlőt művelnek. Általában azt mondják, hogy a lengyel bor savanyú, kicsi a cukortartalma, a szüret sem igazán bőséges. A borászok és néhány szakértő szerint Lengyelországban a Seyval Blanc szőlőnek van a legnagyobb esélye, az felel meg leginkább a lengyel környezetnek (általában valóban ez a legalkalmasabb a lengyel körülményekhez viszonyítva), más perspektívája van a Hibernálnak (viszont kevésbé ellenálló). Reményt keltő a Bianca, de annak termesztése nehézkes, és abból bort készíteni nem egyszerű. A kék változatok, amik Lengyelországban szóba jöhetnek: a Regent (nagyon ellenálló fajta), a Rondo (a terméséből készült bornak fűszeres a bukéja, de hajlamos a betegségekre, és nehezen viseli el a telet), a  Zweigelt (nagyon savanyúnak tűnik) és a Muscat. A borászok Lengyelország nyugati felén gyakrabban kísérleteznek a Vitis viniferával, és jobban is ragaszkodnak hozzá.

Roman Myśliwiec úgy véli, hogy azok a területek, ahol érdemes szőlőt termelni, legfeljebb Varsó magasságáig alkalmasak, vagyis a Gorzów Wielkopolskit és Chełm Lubelskit összekötő vonaltól délre. Jó Sandomierz környéke (erdei talaj) és némelyik helység a dolnośląskie, śląskie, małopolskie és podkarpackie megyékben.

A lengyel körülmények között ‒ akár az éghajlati viszonyokról, akár a bor előállításának bürokratikus voltáról beszélünk – a bor készítése hatalmas kihívásnak tűnik. Bor palackozására 2012-ben kb. 12 termelő jelentkezett be legálisan. A lengyel borkészítőknek nincs családi tradíciójuk, a legtöbben új gazdálkodók, vagy csak kiegészítő foglalkozásként művelik szőlőiket. Vannak, akik új életet kezdenek, mások egyszerűen felfedezték maguknak a bor világát külföldön járva, és a külföldi pincészetekben tartott borkóstolókon.

A lengyel borászok többsége nem mezőgazda, inkább kisvállalkozók, akik azon vannak, hogy pincészetüket piacon tartsák. Nagy részük napi munkája közben saját hibájából tanulva próbál bort termelni, időnként részt vesz speciális oktatásokon. A borászok egyetértenek abban, hogy a legnagyobb akadályt a borkészítés fejlődésének útjába a lengyelországi jogszabályok gördítik (a bor készítéséről szóló jogszabályokat 2009-ben hozták meg), amelyek nem teremtik meg a lehetőségeket a szőlészetek számára, és mesterséges akadályokat emelnek a borkészítés elé. Eddig még nem alakultak ki a hivatalos szőlővidékek. A borászok szervezeteinek nevei geográfiai atribútumok, egy-egy szervezetnek mégis tagja lehet az a borász is, aki az ország más részében termel. Ez ellen azonban egyedül a Visztula kanyarjában, Kis-Lengyelországban apelláltak.

Winnica jasiel 2

Ezalatt a borok iránt az érdeklődés egyre nő. A bor értékes divat lett. A kedvező változás eredményeképpen a fogyasztás átlagosan 5%-kal nő évente, sőt 2011 októberétől 2012 szeptemberéig a borpiaci eladások 11,4 %-kal nőttek. Ez többek közt a lengyel alkoholfogyasztási szokások változását jelzi, a lengyelek egyre több bort fogyasztanak. A Lengyel Statisztikai Hivatal szerint 2012-ben Lengyelországba 2 320 805 liter különböző bort importáltak Magyarországról 3 339 033 euro értékben. Sajnos ezek az adatok nem igazán imponálóak.

Egy felmérés kimutatta, hogy a lengyelek 5%-a spontán rákérdezésre felismeri, és kis rávezetéssel már 15%-a meg is tudja nevezni az Egri Bikavért. Az édes borok közt tallózva a lengyelek 13%-a megemlíti Tokajt, de már 40% az, akik némi segítséggel felismerik a tokaji borokat (tulajdonképpen a legjobb arány volt a felmérés alatt az édes borok közt). A felmérések azt mutatták, hogy a lengyelek leginkább a félédes és az édes borok után érdeklődnek (a kimutatások szerint 12%-a).

Nagy kár, hogy a magyar bor nem állandó vendég lengyel kedvelőinek poharában. Talán, majd ha nő a könnyen hozzáférhető kínálat minősége, az versenyképes árakat teremt. S így lehet esély, hogy visszatérjünk a hagyományokhoz, és a magyar bort – mint egykor, évszázadokig – igazán a magunkénak, sajátunknak érezzük. Érdemes lenne élővé tenni ezt a tradíciót!

Andrzej R. Kalinowski konzul cikke a VinCE Magazin áprilisi számában olvasható elemző írás vágatlan verziója.