A chenin blanc szőlőfajta itthon alig ismert, bár néhány borász már készített a fajtából bort (például a Szent György-hegyi Szászi Endre). A francia Loire vidéken és Dél-Afrikában viszont a chenin blanc a fehér főszereplő. Érdekessége, hogy a körtés és trópusi gyümölcsös illatjegyek mellett egy lanolinra, nedves gyapjúra emlékeztető illat is felfedezhető benne. A Veritas borkereskedés most egy igen széles és izgalmas portfóliót hozott el Dél-Afrikából, chenin blanc-ból például mindjárt 6-félét kóstolhatunk. Elsőként a Simonsig birtok cheninjét ajánljuk a fajtával barátkozóknak, garantáltan elbűvöl mindenkit – mindezt 2000 Ft alatti áron teszi –, aztán jöhet a Forrester pincészet Petit nevű, igazán szerethető bora, főleg mivel megmutatja, hogy milyen savakra képes ez a fajta. Haladók folytassák a Stellenrust 48 éves tőkékről szüretelt aranyérmes válogatásával (a bor 10%-ban a miénk is, ugyanis tizede magyar tölgyfa hordóban érlelődött!), majd jöhet az i-re a pont, a chenin blanc-okra a korona: a Forrester csúcsbora, az FMC, ami ugyan 17 ezer forint, de mesésen gazdag illattal és végtelen eleganciával örvendezteti meg kóstolóját. A teljes dél-afrikai szortiment itt látható: http://borkereskedes.hu/?q=borok&regio=49&tol=10.

Többet szeretne tudni Dél-Afrikáról? Olvassa el a VinCE Magazin cikkét:

 

Ó- és újvilág határán – Dél-Afrika, az arany középút

Nem is gondolnánk, hogy az újvilági bortermelő országok közül Dél-Afrikát tartják számon a legrégebbiként. Egyes források szerint 1652 áprilisában készült az első dél-afrikai bor, európai telepesek közreműködésével. Mára, szűk négyszáz évvel későbbre Dél-Afrika ugyan sokat változott, de a bor továbbra is meghatározó jellemzője az országnak, és ha stílusát keresnénk, akkor valahol pont ez a fajta egyediséget, az ó- és újvilág közöttiséget emelhetnénk ki.

shutterstock_47611711

Dél Afrika borvilága több szempontból is érdekes és izgalmas: egyrészt az említett több évszázados történelme miatt, másrészt mert ugyan sokban hasonlít Európához, de legalább annyiban különbözik is – és akkor még nem említettem az egyedi dél-afrikai szőlőfajtát, a pinotage-t, melyet 1925-ben hoztak létre a Stellenbosch Egyetemen pinot noir és cinsault keresztezésével. A mai napig az egyik legfontosabb fajtájuk, összesen 6400 hektáron termesztik, és lényegében csak Dél-Afrikában fordul elő (habár a szóbeszéd szerint például a szomszédos Zimbabwében elenyésző mennyiségben, de termesztik ezt a szőlőt).

Pinotage –a megosztó fajta

Hogy miért nem terjedt el jobban a világban a pinotage? Röviden azért, mert nagyon megosztó fajta. Nem egy dél-afrikai borásztól lehet hallani, hogy nem igazán szereti ezt a fajtát és a belőle készült bort. Gyakran körömlakklemosóra (izoamil-acetát) emlékeztet, vagy ahogy az egyik robertsoni borász jellemezte: olyan, mint amikor elesel a motorral, és a vér a földdel keveredik a szádban.” Nem túl biztató, és nem is a legjobb marketing így bemutatni a saját fajtájukat.

beyerskloof1A pinotage azonban nagy lehetőségeket rejt, ennek ékes példája Beyers Truter, aki első dél-afrikai borászként nyerte el vele 1991-ben az International Wine and Spirit Competitionön az év borásza címet. Truter akkor még a Kanonkop főborásza volt, majd néhány évvel később megalapította a Beyerskloof Birtokot, és ahogy letelt a „tilalmi időszak”, újfent elkezdett pinotage-t készíteni. Mára 100% pinotage-ból készült Diesel bora – mely nevét a tulajdonos egykori kutyájáról kapta – az ország egyik legjobb pinotage-a, és kitűnően megállja a helyét a nagy vörösborok mezőnyében. A pinotage jellegzetessége, hogy nagyon gyorsan kell kinyerni belőle a színanyagot, ami a Diesel esetében 5 napon keresztül, nyitott kádban, kétóránkénti csömöszöléssel történik, majd acéltartályban zajlik az almasavbontás, és a bor nagy részét (75%-át) új francia tölgyben érlelik 22 hónapon keresztül. A 2010-es évjárathoz mindössze 20 hordót választottak ki a 300 potenciális közül.

Nagy vörösek komoly potenciállal

Gyakran merül fel a kérdés, hogy az újvilági borok vajon rendelkeznek-e érlelési potenciállal. Ha a Kanonkop borászat régebbi tételeit kóstoljuk, akkor megbizonyosodunk róla, hogy az 1999-es pinotage is még mindig telis-tele van élettel. De a Paul Sauer névre hallgató bordeaux-i házasítást is említhetjük, amelyben a cabernet sauvignon dominál; 1995-ig visszamenőleg kóstoltuk, és még mindig színültig van élettel.

Nagy formátumú vörösboroknál maradva számos dél-afrikai birtokot ki lehet emelni, főleg Stellenbosch-ból és vonzáskörzetéből. A Waterford például azért is különleges, mert elsősorban borturizmusra épít: „Borélmény tele felfedezésekkel” – ahogy Kevin Arnold, a birtok egyik tulajdonosa fogalmazott. Két család álma valósult meg, amikor az Ord család megvásárolta az egykori Stellenrust birtokot. Kevin és Heather Arnold feleltek a különleges terroir kiválasztásáért, mely nemcsak a szőlőt, talajt, klimatikus adottságokat jelentette, hanem minden mást is, ami körülötte van. Ahogy a dél-afrikai szlogen mondja: „A változatosság a természetünkben rejlik” – ezt a fajta sokszínűséget képviseli a Waterford birtok is. A top boruk a Jem nevet (a Jeremy becézett alakja) viseli. A bor összeállítása évről évre változik, így például 2007-ben még döntően cabernet sauvignon alapú házasítás volt, de a 2009-es változatban a bordeaux-i fajták és a syrah mellett a mourvèdre és a barbera is helyett kapott. Fantasztikus bor, ügyes házasítás, vadmálna és eper keveréke érezhető illatában, fűszerek, ánizs, szegfűszeg, édes fahéj és némi szivarlevél a háttérben. Telt ízével ékesen bizonyítja a fenti állítást, mely szerint a dél-afrikai borok az óvilág és az újvilág között helyezkednek el. Robert Parker csapata 93 ponttal díjazta a 2009-es évjáratot.

Barokk zene érleli a chenin blanc-t

demorgenzon1A legnagyobb mennyiségben termesztett fajta a chenin blanc, amelyet a helyiek gyakran steennek neveznek. Több mint 18 000 hektárnyi ültetvényt tartanak nyilván (Magyarországon körülbelül 6 hektáron termesztik). Rendkívül változatos fajta, pezsgőhöz, száraz fehérhez, édesborhoz, de akár sherry típusú borokhoz vagy borpárlathoz is kitűnő alapanyag. A DeMorgenzon Pincészet top cheninje az egyik legékesebb példája annak, hogy mennyire nagyszerű bort lehet készíteni ebből a fajtából. A pincészet egyik különlegessége, hogy a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatosan barokk zene szól a szőlőben és a pincében, de nem a dolgozók szórakoztatására, hanem a szőlő és a bor fejlődésének pozitív befolyásolása érdekében. Elsőre furcsán hangzik, de néhány kutatás is alátámasztja a zene jótékony hatását, így például azeri és török vizsgálatok alapján a klasszikus zene pozitívan hat a gyökérnövekedésre. Japán kutatók – hogy egy érdekes vizsgálódást említsek – a vízzel és annak kristályszerkezetével kapcsolatosan folytattak kutatásokat, a monterey-i Bonny Doon pincészetnél pedig Randall Grahm tulajdonos demonstrálta a borok kristályszerkezetének változását attól függően, hogy szűrt állapotban vagy szűretlenül palackozták, vagy éppen mobiltelefont használtak mellette.

De kanyarodjunk vissza magához a stellenbosch-i DeMorgenzon Pincészethez és fantasztikus Chenin Blanc Reserve borához! A 2010-es évjárattól folyamatosan figyelem ezt a bort, és az utóbbi évek tételei mindig rendkívül gazdagok voltak illatban, bár az évjáratok az újvilágban is változnak (általánosítva: Dél-Afrikában az utóbbi években a páratlan évjáratok voltak a legkedvezőbbek). Az aktuális 2013-as is a gránit alapú talajról, 40 éves tőkékről származik a Vals-öböl (Fals Bay) közeléből. Az öböl hűsítő hatásával kedvez a bornak, a 2013-as évjáratba pedig egy kevés botrytis is került a négy különböző szüreti időpont okán. Teljes fürttel préselték, és a bor negyedét új francia hordókban erjesztették, illetve majdnem egy évig finom seprőn tartották. A chenint gyakran iskolázzák Dél-Afrikában egy kevés maradékcukorral, nem történt ez másképp itt sem. Nagyon jól áll neki, kiváló egyensúly és komplexitás jellemzi, virágos, fűszeres, csonthéjas (körte, érett barack) jegyei vannak, már-már trópusi gyümölcsösek (mangó, maracuja). Rendkívül mély, hosszú lecsengéssel.

waterford

Köveken nevelkedett sauvignon blanc

Ugyan a vezető fehér fajta a chenin, de Dél-Afrikának van egy másik népszerű fehérszőlője is, amely számomra nagyon ígéretes, ez pedig a sauvignon blanc. Az újvilág sok országa már sikeresen bizonyított vele, és ennek kapcsán kialakult egy sajátos stílus is. Ahogy a chenin, úgy a sauvignon blanc is nagy dolgokra képes Dél-Afrika hűvösebb, de akár melegebb területein is. A Robertson borvidéken például, amelyet az ország egyik legmelegebb vidékeként tartanak számon, meszes és agyagos talaj keveredik.

springfield3Abrie Bruwer a Springfield Birtokról elmesélte, hogy rengeteg nagy teljesítményű ásó ment tönkre, amíg a köveket darabokra zúzták, majd visszaforgatták a talajba. Innen származik a birtok Life from Stone elnevezésű sauvignon blanc bora SB11E és R110 klónokról. A bort kóstolva érződik a mineralitás – ahogy Abrie fogalmazott, a köveknek nincs aromatikája, amivel befolyásolnák a bor ízét, csak a talajt teszik „kevesebbé”. Nem egészen értettem az elején, hogy mit jelent a „talaj lesz kevesebb” elgondolás, de összegezve az e mögötti elképzelés nem más, mint hogy ha kevesebb a termőtalaj, akkor egyfajta stressz alá kerül a tőke, és koncentráltabb, gazdagabb ízeket produkálhat, amire gyakran az idősebb tőkék vagy éppen a szűkebb tőtávok képesek.

Csábító sokszínűség

Dél-Afrika rendkívül izgalmas vidék és sokszínű ország, ráadásul a kiépült borturizmus, a kitűnő vendéglátás, a vidék szépsége és az emberek vendégszeretete jellemzi. Cathy van Zyl dél-afrikai Master of Wine szakértő úgy fogalmazott: „Dél-Afrika nemcsak a borról szól, de turisztikailag is élmény, csodálatos, változatos táj, lélegzetelállító hegyek és tágas, szélsöpörte síkságok jellemzik.” Borturizmusához az aktív kikapcsolódás szorosan hozzátartozik. Borstílusban Dél-Afrika mindent be tud mutatni: száraz, félszáraz és édes borok, pezsgők és erősített borok mind-mind megtalálhatók itt. Egyre több olyan bor van, amely inkább a hely szellemét adja vissza, és nem a pincészetét. Ahogy Cathy fogalmazott még, az ő nagy kedvencei jelenleg a cheninek, de inkább a területre (ahogy az óvilág esetében gyakran tesszük), és ne annyira a fajtára gondoljunk: „A mai dél-afrikai borok komplexek, csábítóak, de ugyanakkor könyörtelenek is. Tele ellentmondásokkal, sok izgalommal!”

Kielmayer Kristian cikke a 2014. júliusi VinCE Magazinban jelent meg.