szüretA Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) augusztusban felmérte a készleten lévő bor- és a várható szőlőmenniységet. Az adatok alapján termésbecslést végeztek, és prognosztizálták a 2014. évi szőlő alapárát. A HNT sajtóközleményéből idézünk.

Termésbecslés

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a hegybíróktól beérkezett termésbecslési adatok összegzését és korrekcióját követően a 2014. évi szőlőtermés mennyiségét országosan mintegy 3,9 millió mázsára tette az augusztus 15-ei összesítés során, amely mintegy 2,7 millió hl seprős újbornak felel meg. Az azóta eltelt esős időszak azonban nem kedvezett a szőlőtermelőknek, így a tényleges szüreti termés mennyisége jelentősen csökken a tavalyi évhez képest.

Az elmúlt öt év adatai alapján Magyarország az EU bortermelésének átlagosan mindössze 1,5%-át adta. Ez nagyjából az osztrák bortermeléssel azonos nagyságrend. Az import mennyisége az elmúlt pár év során jelentősen megnőtt. Magyarország mennyiségi szempontból kiegyenlített borkülkereskedelmi mérleggel rendelkezik, a borkereskedelem értékét tekintve egyértelműen pozitív szaldóval járul hozzá az ország külkereskedelmi többletéhez. Ám az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy sajnálatos módon magasabb áru borokat exportálunk és alacsonyabb értékűeket importálunk.

Szőlő-árprognózis

A magyarországi szőlőárakra az alábbi tényezők bírhatnak hatással: a szüret előtti termelői borkészlet nagysága (amely egyesíti magában az előző évi termés, az import, az export és a borfogyasztás hatását), az adott év szőlőtermésének és bortermelésének mennyisége és a környező országok szőlőtermésének nagysága. Az idei szüretet megelőző termelői borkészletek nagyságát rendkívüli készletfelmérés alapján mintegy 2,1-2,2 millió hektoliterre becsülte a HNT, ami a tavalyi értékhez képest mintegy 9-10%-os növekedést jelent.

Ezen adatok alapján, és a szüretet megelőző felvásárlói kommunikációt figyelembe véve a HNT a 2014. évi szőlő alapár mintegy 80-90 Ft/kg körül alakulását várja. Ez alapárnak tekintendő, amelyet a szőlő tulajdonságainak függvényében különböző pótlékok egészíthetnek ki (pl. ha a szőlőből készült bor a piacon drágábban eladható, mert földrajzi árujelzéssel, fajtanévvel vagy márkanévvel van ellátva, ami az előállított bor értékét jellemzi).

Ha alacsonyabb a szüret előtti borkészlet nagysága, akkor a szüretet megelőző időszakban emelkedett a kereslet a borra. Nagyobb értékesítés mellett feltételezhető, hogy a jövedelmezőség is növekszik, amely arra ösztönzi a borászati vállalkozásokat, hogy növeljék kibocsátásukat, vagyis végső soron vásároljanak több szőlőt. Ez pedig a rövid távon rugalmatlan szőlőkínálat következtében növelheti az szőlő árát.

A szlovák és cseh szőlőfelvásárlók magyarországi jelenléte az elmúlt pár év során rendszeressé vált. Feltételezhető, hogy amennyiben Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a szőlőtermés, akkor várhatóan több szőlőt vásárolnak fel Magyarországról, ezzel növelve a keresett mennyiséget és az árat.

Forrás: HNT és DG AGRI

A szőlőtermés és a bortermelés nagysága értelemszerűen korrelál egymással. A szőlőtermés nagyságának növekedése a szőlőkínálat nagyságának növekedését eredményezi, amely árcsökkentő hatással bír. Ugyanezt a jelenséget írja le a bortermelés nagysága is.

A HNT szerepe

A korábbi években tapasztaltnál is élénkebb vita kíséri az idei szüretet. A mennyiségről és az árakról szóló szokásos vita mellett a szőlőtermelők és a felvásárlók áralakra vonatkozó érvek közé egy új tényező, a HNT piacszabályozási intézkedéscsomagja is bekerült és alkalmazza azt ki-ki az érdekeinek megfelelően. Gyakran tapasztalható azonban, hogy a hivatkozás tévedésből, netán szándékosan pontatlan. A HNT éppen azért kapta meg a szakmaközi szervezeti elismerést, hogy őrködjön a piaci egyensúly felett és használja a rendelkezésére álló eszközöket jogosítványokat, ha az egyensúly fenntartása azt megkívánja. Szakmaközi szervezetként a HNT a piac szereplőinek együttes, hosszú távú érdekei szerint cselekszik, amelyet az egyes szereplők -egyébként racionális- döntéseikkel nem képesek biztosítani.