shutterstock_126081503Néhány évvel ezelőtt még irigykedtünk Prágára, amikor megkapta az első Michelin-csillagot. Budapesten idén már a harmadik csillagos budapesti étteremnek örülhettünk, vagyis pusztán a Michelin-élmény miatt nem kell Prágába utaznunk. Természetesen a város izgalmas szépsége miatt igen, hiszen az óváros, a Hradzsin mellett újabb épületek is magukkal ragadnak minket, mint a folyópartnál található Táncoló házak. Utóbbit a legendás táncospár, Ginger és Fred ihlette, rájuk utal a modern épületpár.

Miként berlini utunknál (2014. februári lapszám, BUKÉ), itt is a vonat mellett döntöttünk, az ötórás út könyvvel a kézben gyorsan eltelik. Visszafelé az éjfélkor induló hálókocsi ideális, reggel fél 9-re érkezik a Keleti pályaudvarra. Mint a legtöbb nagyvárosban, Prágában is a központba érkezik a vonat. A két Michelin-csillagos étterem közül a Radisson Hotelben található Alcron ehhez közelebb van, ezt választottuk. A másik étterem is a központban található, La Degustation a neve, itt csak vacsorázni lehet, az árai pedig kétszer olyan magasak, mint az Alcronéi (júniusi számunkban Duchemin éppen a La Degustationt tesztelte – a szerk.). Az Alcronba megérkezve kiderült, hogy a foglalásunkat tévedésből egy másik napra tették, de az ebédnél nem volt telt ház, könnyen asztalhoz jutottunk így is. A menü ára kedvezőbb, mint a nyugat-európai „csillagosoknál”: 3 fogás 11 ezer Ft körül, 4 fogás 13 ezer Ft, 5 fogás 15 ezer Ft (ital nélkül). A boroknál örömmel fedeztünk fel két magyar tételt: Pók Tamás Egri Kékfrankosát a Nagy-Egedről és Iványi Zsófia Cabernet Franc-ját Villányból.

Alcron

Skót lazac és pipettás gyömbér

Köszöntőnek a helyben sütött kenyérhez kőlapon négyféle vaj érkezett, amiből legjobban a citromos-sós ízlett. Egy pohár klasszikus champagne kísérte (Veuve Clicquot), mely jól harmonizált a citrusos-toastos jegyekkel. Előételnek sötét rumban marinált skót lazacot kértünk, hozzá a gyömbéroldat pipettában érkezett. A lazac mellé tabouleh, vagyis bulgursaláta volt a köret, amelynek alapja üdítő, friss búzatöret. Csehországban vagyunk, így a borokat Morvaországból választottuk. Kezdésnek egy díjnyertes olaszrizlinget 2012-ből (Mikulovska régió), Vinofol Ryzlink Vlašskýt, vagyis olaszrizlinget (Novosedly Exclusive Collection). A citrus és hárs jegyeit mutató, enyhén ásványos bor nem okozott csalódást. Bár Csehországról inkább a sör jut eszünkbe, az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a borászata is. A borok 95%-a Brno környékén elterülő Morvaországban születik, több mint 16 ezer hektáron. A morva borokat leginkább az éghajlat határozza meg, hiszen az átlagos éves középhőmérséklet 8–10 °C fok között van. A borok vékonyságát azzal próbálják ellensúlyozni, hogy a szőlőt kicsit túlérlelik, így marad bennük egy kevéske cukor.

Alcron fogásHomár, articsóka és CH

Az armagnac-kal átitatott homár és a grillen készített articsóka szép kombinációnak bizonyult. A hozzá ajánlott bor címkéje rendkívül egyszerű, csak egy „CH” olvasható rajta. A 2009-es évjáratú chardonnay–pinot blanc házasítást Jiří Hort készítette szintén Morvaországban, Vrbovec régióban. Ez a bor, valamint a kóstolt morva vörösek is korrektek, de ne várjunk testes, hosszú lecsengésű borokat ebből a régióból. Főfogásként a sült kacsa libamájjal, marinált sütőtökkel és tonkababhabbal sokkal jobbnak bizonyult, mint az erdei gombás, balzsamecetes steak. Mivel „csokisszájúak” vagyunk, a hideg és meleg, sós narancsos Valrhona csokoládévariációt választottuk. Bár szerettünk volna egy pohár tokaji aszút inni hozzá, nem volt ilyen tétel az amúgy tekintélyes vastagságú borlapon – bezzeg évjáratos portói borok és franciák Sauternes-ből igen. Összességében elmondható, hogy korrekt, a Michelin- csillagos éttermektől elvárható színvonalú ebédet kaptunk, katarzis nélkül. A budapesti Onyx, a Borkonyha és a Costes izgalmasabb konyhával bír – ahogy a bevezetőben is írtam, csak kulináris élvezetek miatt nem kell Prágába menni.

A Fekete színház

Főként a turisták körében nagyon népszerű a Fekete színház (National Black Light Theater), mivel ez egy különleges mozgásszínház, ahol nincsenek nyelvi nehézségek. A színház a nevét onnan kapta, hogy a színpad mélységében koromsötét, a színészek az előtérben mozognak és játszanak. A fekete semmiben később előbukkannak az adott darab témájával kapcsolatos tárgyak élénk színekkel megrajzolt kontúrvonalai, egy autó, babakocsi, virág vagy ló. Ezek a tárgyak mozognak, haladnak vagy éppen lebegnek a fekete háttérben. A taps végén pedig elárulják a titkot: feketébe öltözött, fekete csuklyát és kesztyűt viselő segédek mozgatják láthatatlanul a tárgyakat. Nagy élményt ad, korosztályra való tekintet nélkül mindenkinek ajánlható. Prágában járva ne mulasszuk el a fekete színházat!

alice-in-wonderland-queen

Dr. Veres Gábor cikke a 2014. júliusi VinCE Magazin lapszámban jelent meg.