VinCE Magazin

Szőlős Bayer Légyott



A Bayer CropScience országos rendezvénye, a „Szőlős Légyott” 2014-ben Egerben, a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében került megrendezésre. A kétnapos esemény első napján lezajlott borversenyt elsősorban szőlővédelemmel kapcsolatos szakmai előadások kísérték, melyekre közel 250 szakmabeli volt kíváncsi.

A verseny

A Légyott a XI. Bayer Borversennyel kezdődött. Az ország összes borvidékéről érkező 268 borminta öt (száraz fehér borok, édes fehér borok, rozé/siller borok, vörös borok valamint botritizálódott borok/Tokaji borkülönlegességek) kategóriában versengett az elsőségért. A borbírálatot 7 bizottság végezte, döntésük alapján az első helyezéseket a száraz fehér borok kategóriában Dóka Éva Nektár 2013, a vörös borok kategóriában a Bodri Pincészet Szekszárdi Cuvée Optimus Gold 2011, rozé/siller borok kategóriában a Gál Pincészet Gál Kékfrankos Rozé 2013, az édes fehér borok kategóriában a Koch-Vin Kft. Kunsági Rajnai rizling jégbor 2007, a botritizálódott borok és Tokaji borkülönlegességek kategóriában a Vino Bt. Tokaji 6 puttonyos aszú 2007 bora kapta. A hagyománynak megfelelően az eredmény másnap, a Szőlős Légyott napján került kihirdetésre. A borversenyen díjazott borok között 1 nagyarany, 47 arany, 118 ezüst és 60 bronzérem született. bcs_IMG_3465

A Légyott előadásaiból

2014-es nehézségek

Hegyi Tamás, a Bayer CropScience fejlesztő menedzsere „2014-es év tapasztalatai a szőlőben” címmel tartott előadást: egy új betegség, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma veszélyéről, terjedéséről és annak megakadályozásáról beszélt. Sajnos az átalakuló klíma kedvez a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát terjesztő amerikai szőlő kabóca felszaporodásának. Mivel a fitoplazma ellen nem létezik hatékony növényvédő szer, egyetlen lehetőségünk marad: terjesztőjét, azaz a szőlőkabócát kell kordában tartani. Ez tulajdonképpen egyszerű, mert a kártevő egy nemzedékes, lassú fejlődésű és nagyon érzékeny szinte minden rovarölő szer típusra.

A növényvédelmi hatóság is sokat segített azzal, hogy 2014 júliusában több olcsó piretroid típusú rovarölő szer engedélyét kiterjesztette a szőlőkabóca ellen. Az összefogás minden területen fontos – ha például az ország összes ültetvényét (az elhanyagoltakat is beleértve) június második felétől kezdődően, július végéig kétszer lekezelnénk, lényegesen visszaszoríthatnánk a betegség terjesztőjét, a szőlőkabócát. Az év másik nagy kihívása – mondhatni a legnagyobb kihívása a szőlővédelem terén (ki tudja hányadszor) a szőlőlisztharmat volt. A csapadékos időjárás ellenére nem az „esőkedvelő” peronoszpóra okozott országos járványt, hanem a szőlőlisztharmat. Ahogy azt már megszoktuk, a kórokozó az érzékeny fajtákon gyorsan, észrevétlenül szaporodott fel. A fertőzés kis időbeni eltéréssel minden borvidéken bekövetkezett és járványos méreteket öltött.

A nehéz helyzetet elsősorban az enyhe téli időjárás, a csapadékos tavasz és a gyakori nyári párás időszakok idézték elő (az előadó óvatosan jegyezte meg: „és természetesen mi magunk is tehettünk róla…”). Az sem kétséges azonban, hogy ebben az évben (is)  eredményes volt az elővigyázatosság: aki nem várt ki, és az érzékeny (korai) fenológiai állapotú szőlőt preventíven kezelte, az később egészségesen tudta tartani az ültetvényt. A fertőzött szőlőskertekben viszont a szaporítóképletek képződése késő őszig eltart, ami jó alapot ad a következő vegetáció fertőzésének.

Hatékony védekezés

Lovász Csaba „Luna Experience, új lehetőség a szőlő védelmére” címmel tartott előadást, mely szervesen kapcsolódott a korábban elhangzottakhoz, hiszen a Luna Experienece a 2015-ös növényvédelmi szezontól a szőlőlisztharmat elleni küzdelem egyik fontos eszköze lesz. Az előadó a készítmény legfontosabb erényének az összetételt tartotta, hiszen egy jól bevált, a világ egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált gombaölő szer hatóanyaga, a tebukonazol és ennek a területnek az egyik legígéretesebb fejlesztése, a fluopiram került egy kombinációba. „A többszörös olimpiai bajnok egy kenuban evez az utóbbi tíz év legnagyobb tehetségével” – mondotta. A preveintív és kurratív hatású gombaölő szer mindemellett jó árérték arányt fog képviselni. bcs_Eger_Panorama 1

Munka a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben

Az előadásokat követő program maga a vendéglátó intézmény, azaz a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete volt. Villangó Szabolcs az intézet képviseletében elmondta, hogy fő tevékenységük négy kutatási terület köré csoportosítható. I. Génfenntartás, fajtaérték kutatás, II. Élettani és érésdinamikai kutatások, III. Mikrobiológiai és molekuláris biológiai kutatások, IV. Borászati kutatások. Talán történelmileg is a legjelentősebb kutatási eredményeket Dr. Csizmazia Darab József (1918 – 2013) vezetésével a génfenntartás és fajtaérték kutatás terén érték el. A köztermesztésbe vont ellenálló fajták közül az Aletta-t, a Bianca-t és a Zalagyöngyét máig is jelentős területeken termesztik. Persze sorrendet nem érdemes állítani, hiszen az abiotikus és biotikus stressztényezők vizsgálata a szőlő anyagcseréjére, a termőhely vizsgálatok, a növénypatogén gombák mikrobiológiai elemzése, rezisztencia gének molekuláris markereinek, vagy a különböző borászati technológiai eljárások vizsgálata mind nagyon fontos kutatási területek.

Természetesen ez a Szőlős Bayer Légyott nem maradhatott borkóstoló nélkül. Mivel az intézet nem csak mikro- és mezovinifikációs, hanem üzemi méretű borkészítési technológiával is rendelkezik (sőt nagydíjas borokat is készít), a borteszt még izgalmasabb volt, hiszen a legújabb kutatási tapasztalatok egy ilyen intézményben rögtön a gyakorlati borászatban is jelentkezhetnek. Kedves házigazdaként Pálfi Zita intézeti mérnök három olyan bort mutatott be a vendégeknek, amelyek egyben a borvidéket is képviselték. A harmadik állomás a Bayer parcella volt, ahol a Bayer CropScience szőlővédelmi és a Malagrow Kft. szőlő-lombtrágyázási technológiáját lehetett a gyakorlatban megtekinteni.

A Bayer részéről a három különféle védekezési módszert Gáspár Gergely és Kleofász Mátyás területi képviselők mutatták be. Az első két parcellán Kleofász Mátyás egy olcsóbb és egy drágább védekezési módszerről beszélt. Elmondta, hogy mind a két technológia jól dolgozott így nincs közöttük látványos különbség (miközben a kezeletlen kontrolon kireped bogyók jelezték a lisztharmat erős jelenlétét). Fontos volt, hogy már korán (jelentősen a virágzás előtt) el kellett kezdeni a felszívódó- és kontakt hatóanyagú kombinációk alkalmazását.

Gáspár Gergely a harmadik parcellánál a Luna Experience-szel megerősített kezelést mutatta be. Mint ahogy az értékelésből is kitűnt, ezen a parcellán még nyomokban sem lehetett lisztharmat tünetre akadni, sem a lombon, sem a fürtön. Bátran ajánlja 2015-től ezt a gombaölő szert a lisztharmatra legérzékenyebb fajták védelmére, azok legérzékenyebb fenológiai állapotában (virágzás, kötődés) – nem fognak benne csalódni. A MalaGrow kft. nevében Deme János az olasz Valagrow gyár lombtrágyáinak és biostimulátorainak alkalmazás technológiáját ismertette. Virágzásban a Boroplus és a Megafol segíti a termékenyülést illetve csökkenti a stressz hatásokat, kötődéskor a McCream serkenti a sejtosztódást, bogyónövekedéskor a Brexil szercsalád biztosítja az optimális mikroelem szükségletet, míg a zsendülés időszakában az McCream a színeződést és a cukorképzést segíti. Olasz recept a minőségi és egyben mennyiségi szőlőtermesztésre. bcs_IMG_9533 A negyedik helyszínen a KITE Zrt. a szőlőtermesztés gépészeti megoldásairól tartott bemutatót. Szojka Tamás nemzetközi beszállítók világszínvonalú termékei között olyanokról beszélt, mint az olasz Valente cég galvanizált, műgyanta bevonatú, a gépi művelést kiszolgáló támrendszeréről, a francia Pellenc gyár szőlőművelő gépcsodáiról, vagy a John Deer 5-ös sorozatú kertészeti traktorairól. A KITE ma már nem csak a szántóföldi művelés géprendszereiben kínál teljes vertikumot, hanem a kertészeti és a szőlőművelésben is, sőt ma már a borászati gépesítés egyes területein is versenyképes ajánlatot tesz a termelők asztalára.

Tags: , ,

Comments are closed.