VinCE Magazin

Szőlőmatuzsálemek nyomában



A kor nem erény, szokták mondani, az ember azonban az évek során némi tapasztalatot, netán bölcsességet óhatatlanul magára szed. Így lehet a szőlőtőkékkel is, amelyek egyes borászok szerint azt is megtanulják, mennyit teremjenek, a gyökereikkel pedig sok-sok földréteg tapasztalatát szívják magukba. Vajon a világ talán legöregebb tőkéje miről mesél a pécsi ház udvarán?

Az öreg szépen muzsikál

A vajdasági Maurer Oszkár igazán hisz az öreg tőkékben, olyannyira, hogy a fiatal tőkék borát folyóborként értékesíti. Csak azokban a szőlőkben bízik, amelyek már megtanulták a leckét. Az idős tőkék legnagyobb előnyét a kiegyensúlyozottságban és a termésükből készült borok jobb struktúrájában látja. Szerinte egy gyengébb évjáratban is legalább közepes minőséget hoznak, míg egy 10–15 éves szőlő ilyenkor gyakran gyengébb minőségű termést ad. A legidősebb szőlőit még 1880-ban telepítették, s azóta is saját gyökerükön adják a „mélységet és struktúrát” a boroknak. Ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk saját gyökerű öreg tőkékről, az is kellett, hogy a homokos feltalaj megakadályozza a filoxéra terjedését. Az öreg tőkék szinte kivétel nélkül bakművelésűek. Maurer Oszkár hisz ebben a művelésmódban, miután ez már évszázadok óta folyamatosan bizonyít. www.terroirclub.hu

Mauer tőkéi

 

Nagyapai örökség

Kiss János – (a Breitenbach Tokaj megalakulása előtt) több apró területen művelt szőlőt Tokaj-Hegyalján. Ezek közül kettő az ültetvények kora miatt mindenképpen kiemelkedik. A Sárospatak határában található Cirókás-dűlő bakművelésű furmintokat nevel immár 90 éve, az Alsógát nevű területen pedig 1938-as telepítésű örökölt szőlőt gondoz a termelő, erről a területről származik az egyik elsőként elismert bora, az Ordinarium is.

Kiss jánosKiss János a természetességet tartja a legfontosabbnak borai készítésekor, ezért is örül, hogy ilyen sokat látott szőlőkkel dolgozhat, szerinte ezek adják borai lényegét. Megbízhatóbbnak tartja az öreg tőkék termését, nagyra értékeli, hogy nem kell „nyúznia” a szőlőt, hogy komoly terméskorlátozással érjen el megfelelő struktúrát és koncentrációt a borban. Ezek az öreg tőkék nagyon jól tudják a dolgukat, pont annyi termést hoznak, amennyit fizikai állapotuk megenged, így általában nincs szükség se hajtásritkításra, se zöldszüretre. A kis fürtű furmintnál általában 1–4 fürt van a tőkén, amelyek koncentrálják a talaj és a fajta erényeit. Eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy a palackban egy kicsit lassabban fejlődnek az öreg tőkék gyümölcseiből készült borok, mint a fiatalabb ültetvényről származók. www.facebook.com/Tokaj.BREITENBACH

 

Jó az öreg a háznál

A borkedvelők számára nem nagyon kell bemutatni Szepsy Istvánt. Hite, tudása és eltökéltsége sokak számára példaértékű. Akik ismerik munkásságát, tudják, hogy kiemelt szerepet tulajdonít és szán azoknak a területeknek, ahol idős, öreg tőkék találhatóak. Szerinte ez az a kor, amely után a szőlő megnyugszik, beáll egy állandó életritmusra, a növény már nem törekszik a növekedésre, inkább a beltartalomra tud koncentrálni. Ha egy szőlő képes túlélni úgy ötven évet, akkor tulajdonképpen nincs felső határa a korának, akár több száz évig is életképes lehet, de fontos hogy állandó körülmények között legyen, ne változzon például a művelésmód. Egy idős tőke mélyebben gyökerezik, nagyobb a gyökérfelület, mint egy fiatalabb ültetvény esetén. Több olyan réteget is érinthet ilyenkor a gyökérzet, amely különböző talajásványokból áll, így érthető, hogy maga a bor is jobban tükrözheti azt a változatosságot, sokszínűséget, amit a különböző talajrétegek elérése jelent. Vannak olyan területek Tokajban, ahol a 10 méteres talajrészben nyolc különböző rétegen keresztül hatol a mélybe a gyökér. www.szepsy.hu

Szepsy

 

Évszázadnyi tanulság

Vida Péter annak a borászgenerációnak a tagja, amely a rendszerváltás óta „újraéledt” Szekszárdon ismét az őt megillető rangra emelte a minőségi bort. La Vida sorozatával számtalan borkedvelőnek okozott már örömöt. Egyik kedvence a kadarka, ezért is döntött úgy, hogy részt vesz egy szőlészeti kutatásban (a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel közösen), amelynek célja megtalálni azt a néhány kadarkaklónt, amely hosszú távon meghatározhatja a fajta karakterét, helyét a bor világában. A Lisztesvölgy-dűlőben található, mintegy egyhektáros kadarkaültetvénye igazi csoda. A területen 95 éves kadarkák élik nyugodt hétköznapjaikat, 1×1-es térállásban. Vida Péter megfigyelései szerint az idős kadarkák termése a palackban gyorsabban rendeződik egységgé, rövidebb ideig „kócos” a bor, mint egy fiatalabb tőke bora. www.vidaborbirtok.hu

 Vida

Pécsi a legöregebb?

Több olyan szőlőmatuzsálem is létezik a világban, amelyik már túl van a harmincadik X-en is. Sokáig egy Szlovéniában, Mariborban található tőke viselhette a világ legidősebb tőkéjének járó koronát, ez a tőke csaknem 350 éves. Aztán Ausztriában vált védetté egy közel 450 éves tőke. Pécsett pedig egy 1550-ben ültetett direkttermő tőke van, amely csaknem 450 éves. Megtalálni viszont meglehetősen nehéz, ugyanis a pécsi belvárosban élő család a túlzott érdeklődés miatt elzárkózott a tőke bemutatása elől. A matuzsálem egyébként a mai napig termő, csaknem 100 kilogrammnyi termést hoz egy évben, bár nagyon rossz állapotban van, elkélne a segítség, hogy ki ne pusztuljon. A több száz éves „fa” kerülete ma már eléri az egy métert. Ez a tő is tanúja annak, hogy Magyarország mindig is a szőlőnagyhatalmak egyike volt. Aki szeretne tenni a pécsi szőlőmatuzsálem megmaradásáért, keressen minket az info@vincemagazin.hu címen.

 

A cikk Vörös Attila 2011 októberében közölt cikkének szerkesztett változata.

Tags: , , , ,

Comments are closed.