VinCE Magazin

Szöllősi Mihályra emlékezünk



Ötszöri jelöltség után már lemondott a lehetőségről. Végül 2015-ben hosszú kihagyást követően ismét jelölték, és a Magyar Bor Akadémia őt tüntette ki Az Év Bortermelője címmel. Azonban a borvidékeink közt kissé háttérbe szoruló Neszmélyt képviselő borász sajnos nem sokáig élvezhette a megtisztelő címet. Szöllősi Mihály március 7-re virradó éjszaka csendesen elhunyt. A februári VinCE Magazinban megjelent borászportréval emlékezünk rá.

Nagyapámat Recskre kényszermunkatáborba, nagyanyámat pedig Márianosztrára… Pusztabánrévén volt egykori tanyájuk, kétszáz hold földjükkel középbirtokosnak számítottak, de kisemmizték őket az ötvenes években. A család végül a Kunságból a Bicske melletti Óbarokra került, de én még Mezőtúron születtem. Főként nagyszüleim neveltek, mivel szüleim elváltak. Emlékszem, az átélt viszontagságok után nagyapám 1956 októberében milyen reménykedve ült a rádió mellett.

2015.10.02. Szőllősi pince, Neszmély - Szőllősi Mihály Fotó: Móricz-Sabján Simon

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Órák után futva tettem meg az öt kilométeres távot hazáig – nem győztem kivárni a délutáni buszt. Iskola után a falu focipályáján gyűltünk össze, és sötétedésig rúgtuk a bőrt. Télen meg szánkóztunk, síeltünk. Oldalazva lépkedtünk föl órákig a hegyoldalra, hogy semmi perc alatt lecsússzunk. A sport szeretete innen ered, ma is síelek, a fekete pályán is nyugodtan siklom le. Ha időm engedi – ami nem sok van mostanában – akkor teniszezek is.

Egyetemekről száműzött csupa nagy tudású tanár gondjaira voltunk bízva Tatán, a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Technikumban. Katonás fegyelem uralkodott a kollégiumban is. Hatkor ébresztő, húsz perc torna, majd reggeli és oktatás, vacsora előtt szilencium. Olyan erős alapokat adott a technikum, hogy a Keszthelyi Egyetemre kerülve számos tárgyból előre megajánlották a jegyet, és csak ha jobbat akartunk, kellett vizsgára mennünk. Növényvédő üzemmérnökként végeztem.

Egyből mély vízbe dobtak: 7000 hektár növényvédelmét bízták rám első munkahelyemen, a Bicskei Állami Gazdaságban. A környékbeli kiskertekben gazdálkodók közt híre ment, hogy értek a szőlő növényvédelméhez. Miközben sikerrel segítettem nekik, felébredt bennem a vágy a saját szőlő után, ezért megszereztem a Villányi úton a kertészmérnöki diplomát is.

A nyolcvanas évek közepén vettük meg a Látó-hegyen a hétvégi pincénket, és nekiláttam az első boraimat elkészíteni. A vásárolt szőlőtől elindultam a saját termesztés felé, vettünk három és fél hektár szőlőt. Sőt, saját kezemmel hegesztettem az első rozsdamentes acéltartályainkat és dolgoztam ki a majdani technológiánkat. Magam mögött hagyva a termelési igazgatóhelyettességet a Sárisápi Tsz-nél, elmentem Tatára, az egykori alma materembe tanítani. A gyakorlati oktatás és a felnőttképzés vezetője lettem, közben mérnöktanári diplomával gazdagodtam Gödöllőn. A kilencvenes évek végén aztán megvalósítottam az álmomat, és útnak indítottam a Szöllősi Pincészetet.

Az utóbbi években organikus módon folytatjuk a szőlőtermesztést a Biokontroll Kht. által igazoltan. Ez úgymond a bio előszobája. Fontos a növény kondíciójára odafigyelni. Törköly és kocsány felhasználásával komposztot készítek tehéntrágyával elegyítve. Nem is gondolnánk, hogy ez utóbbihoz milyen nehéz manapság hozzájutni! A vegyszeres beavatkozás a legvégső megoldás és a szükséges rossz, ezt csak a legkisebb mértékben szabad alkalmazni. Az integrált növényvédelmet tartom a leghatékonyabbnak. Tetszik, amikor látom, hogy jól érzi magát a szőlő, mosolyognak a fürtök.

A Grébics-hegy a legjobb termőhelyünk, itt hat és fél hektáron termelünk chardonnay-t és cserszegit. A birtok összesen harmincöt hektár, ebből huszonhárom megújult, saját telepítésű szőlő. Vallom, hogy a pince kulcsa a metszőolló, hisz, ami a szőlőben nincs benne, azt a borász nem tudja beletenni. Négyezres tőkesűrűség mellett a tőketerhelésünk nem több mint másfél kilogramm. 2009-ben Az Év Pincészete lettünk, ma pedig több iskolából hozzánk jönnek a diákok mintagazdaság-látogatásra. Magnus Cuvée-nkhez a chardonnay adja a testet, a sauvignon blanc az illatot.

A neszmélyieknek kezdetben az volt a víziója, hogy az elzászi utat kellene járnia a borvidéknek, ebbe illeszkedik valamelyest a fajtaszerkezetünk is a rajnaival, traminivel, szürkebaráttal, de olaszrizlinget, chardonnay-t, sauvignon blanc-t, királyleánykát, zenitet, cserszegit és Irsait is termelünk.

Sajnos az elmúlt száz évben többször nem úgy képviselték a magyarságot a világban, hogy az a javunkra vált volna. Ugyanakkor azt látom, hogy ma a határon túli magyarok sem állnak ki igazán önmagukért, pedig három országban is esély lenne autonómia létrehozására. Mi borászok, úgy hiszem, valóban kiállunk határon túli kollégáinkért.

Kedves íróm Wass Albert, minden könyvét olvastam. Az Elvész a nyom című regényt érvényesnek érzem a saját életemre is. Mindenki számára meg van írva, hogy mit kell véghezvinnie. Engem kanyargós életutam egy közepes méretű családi borászat felépítéséhez vezetett, melynek központja az 1830-ban épült Zichy-pince, ahol még szabadságharcos katonák is mulattak.

Lassan ötvenéves házasok vagyunk Ágival. Komoly könyvelőirodát működtet Tatán. Zoli fiúnk és Ági lányunk révén pedig már ötszörös nagyszülők vagyunk. Nem könnyű megszervezni, hogy egyszerre üljön le a család az asztal köré, de vasárnaponként igyekszünk. Szinte minden télen egy hetet együtt is síelünk, tinédzser unokáim már lehagynak. Egyelőre úgy tűnik, hogy Ági lányom – aki a közgazdasági mellé szerzett vidékfejlesztési diplomát, és már ifjú gazda is – az, aki a nyomdokaimban jár és velem dolgozik a pince vezetésében. Borász talán majd az egyik unokám lesz.

Nagy megtiszteltetés huszonötödikként megkapni Az Év Bortermelője kitüntető címet. Az utóbbi évek legerősebb mezőnyének mondják a kollégák a „csapatot”, melyből kiválasztottak. Első az egyenlők közt, ezt szoktam mostanában mondani. Ezúton is gratulálok a többi jelöltnek! Közben persze bízom benne, hogy kitüntetésem nyomán borvidékünkre, Neszmélyre is komolyabb figyelem fog irányulni.

Szöveg: Tallián Hedvig

Tags: , ,

Comments are closed.