2009 óta szeptember 29-e a kávé világnapja, mely alkalmával a kávékultúra sok évszázados múltját ünnepeljük. Mi sem teszünk másként, összegyűjtöttünk tíz tudnivalót mindannyiunk kedvenc fekete italáról.

  1. A kávénövény (coffea) egy örökzöld trópusi vagy szubtrópusi növény, amely fehér, jázminillatú virágokat hoz, gyümölcsét pedig cseresznyének nevezik, merthogy éppen úgy néz ki. Minden cseresznye belsejében gyümölcshússal és héjjal védve két kávébab lapul.

    C1

    www.rainforest-alliance.org

  2. A kávénövénynek sok faja, változata, családja él a földön. A kereskedelmi forgalomban két fő kávéfajtával találkozunk, ezek a coffea arabica, valamint a coffea canephora, vagy más néven coffea robusta. Az arabica egyértelműen a finomabb, jobb minőségű kávéfajta. Az arabicafa kilenc hónapig érleli gyümölcsét, átlagosan 5 kg gyümölcsöt hoz, amiből 1 kg kávébab szemezhető ki. A világ kávétermelésének 70 százaléka arabica, de ezt a fajtát nehezebb termeszteni, és jobban ki van téve a kártevőknek, növénybetegségeknek, fagynak, ezért az ára is magasabb. A robusta kávénövény ellenállóbb, tehát olcsóbb a termesztése, azonban erőteljes íze nem olyan jó, mint az arabicáé.
  3. A kávé eredetéről talán csak annyi bizonyos, hogy Északkelet-Afrikából származik, és egész Arábia területén ismertté és felettébb kedveltté vált, mielőtt megismerte volna a világ. A kávépalánta valamikor i. sz. 575 és 850 között került Etiópiából Arábiába, valószínűleg az afrikai törzsek vándorlásával. Az etiópok nyers kávébabot rágtak, vagy az érett kávécseresznyéket porrá törték és zsírral keverték, így készítvén korabeli „Red Bullt” a harci hevület fokozására. Az eredetlegendák egyeznek abban, hogy a kávét véletlenül fedezték fel, és gyógyhatású csodaszerként tisztelték.

    c2

    www.cupofcompassioncoffee.com

  4. Egyes merész gondolkodású kutatók szerint a kávé már az Ótestamentumban szerepel: a kávébab volt az a „száraz füge”, amit Abigail adott Dávidnak.
  5. Petrus de Valle itáliai utazó szerint a szépséges szőke Heléna Trójába érve bánatos volt, amiért Priamosz király udvarára szerencsétlenséget hozott, bújában pedig kávét kortyolgatott.
  6. Az egyik legismertebb történet a kávé eredetéről Banesiustól, egy XVIII. századi szerzőtől származik, eszerint egy etióp kecskepásztor álmélkodva figyelte éjjeleket végigtáncoló kecskéit, és a bogyókat, amelyekből az állatok belakmároztak.

    c3

    www.all-that-is-interesting.com

  7. A kávé úgy ejtette rabul az arabokat, mint Amerikát a Coca-Cola. Kezdetben csak vallásos ceremóniák alkalmával, illetve orvosi rendelvényre fogyasztották, hamarosan azonban jelentősen megnőtt a mecsetek forgalma, az orvosok pedig minden bajra a kávét javasolták gyógyírként. Csak néhány a „kávégyógyszerrel” kezelt betegségek közül: vesekő, köszvény, kanyaró, himlő, menstruációs zavarok.
  8. Áden környékéről Mekkába is átterjedt a kávéivás szokása. A kávézás és az azt kísérő társasági élet a mecsetekből fokozatosan átkerült az otthonokba és a kávéházakba. A kávé a mindennapi élet szerves részévé vált, olyannyira, hogy házassági szerződések rögzítették: a férj engedélyezzen a feleségének annyi kávét, amennyit csak a feleség akar. Ha valaki nem így cselekedett, az asszonynak jogában állt válni.

    www.dialnfornoir.tumblr.com

  9. A felgyorsult világ ellenére a kávékereskedelem még mindig a régi gyarmati útvonalakat követi, mégpedig azért, mert az országok kávéízlése még a nagy európai gyarmathatalmak idején alakult ki. Franciaországban például főleg robusta kávét fogyasztanak, méghozzá olyan fajtákat, amelyeket az egykori nyugat-afrikai gyarmatokon termesztenek. Angliában viszont az arabicát kedvelik, mivel a korábbi gyarmatokon ezt a fajtát termesztették.
  10. A kávénövénynek a trópusi éghajlat kedvez, ezért minden földrészen megtalálható a Ráktérítő és a Baktérítő közötti széles övezetben. Az ICO, a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint 34 afrikai, 27 amerikai és 21 délkelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni országban termesztenek kávét. Kenya büszkélkedhet az egyik legjobb, csúcsminőségű arabicával. Az ínyencek felismerik éles, gyümölcsös, időnként citrusos ízéről, magas savtartalmáról, valamint a babszemek egységes kerek, zöldeskék megjelenéséről. Brazília a mennyiségről híres: a világ össztermelésének egyharmadát adják, és a brazilok is meglepően sokat fogyasztanak belőle, mintegy 12 millió zsáknyit (egy zsák = 60 kg).
    c5

    www.fluentu.com