VinCE Magazin

Pannóniában élünk mind – Étteremteszt



_691_5_73eea96ecae1a287b14b4162821af2eeAugusztusi lapszámunk készítése közben, a Fertő tó feltérképezése után ellátogattunk egy osztrák kisvárosba, hogy kipróbáljuk egyik éttermét, melyről az a hír járja, a legjobb a környéken. 

Az apró Purbach város kicsit olyasmi, mint a Káli-medence falvai: a Fertő tó közelében a nyugalmat kereső látogatókat vonzza leginkább csendes régimódiságával. Látványosan ódon hangulatú, egyenesen egy középkori kapun át hajtunk a be a főutcára, melyen alacsony, vastag falú házak sorakoznak, némelyik cikornyásan faragott kapuval fordul az utca felé. Az egyik falfülkében Jézus megkeresztelkedését ábrázoló barokk szobor, felette a tetőn a naplementében komótosan tollászkodik a gólyapár – az orvos is ezt rendelné megtépázott idegeinknek a nyári napokra.

Hófehér, tágas udvaros épületben kapott helyet az étterem, melyhez néhány vendégszoba is tartozik. Boltíves kapualjon léptünk be, az oldalt nyíló teremben a modern bútorok jól illenek a vakítóan hófehér falakhoz. Mi a kertben kaptunk asztalt, melyet a napernyők mellett egy ernyő formájúra idomított koronájú platán árnyékolt. A fehérborok jeges kádban hűltek az udvar közepén, és azonnal feltűnt a nyáresti csend, az asztaloknál ülők mind halkan beszélgettek, zene sem szólt. Kedves szőke pincérnőnkről – és rövidesen a főpincérről is – kiderült, hogy beszélnek magyarul, mint errefelé szinte minden étteremben. Viszont nemigen számítanak olyan vendégekre, akik nem beszélnek németül, így a fekete borítékban kapott német nyelvű menüvel helyenként segítségre szorultunk. Az étlap két részből áll, az egyik lapon nemzetközibb jellegű fogások, míg a másikon a Mein Pannonien nevű ételsor található, ez utóbbin számunkra is otthonosan hangzó helyi ételek szerepelnek a chef és tulajdonos, Max Stiegl által kicsit átformálva. A négy-, öt-, vagy hatfogásos menü összeállításakor mindkettőről szabadon választhatunk.

00_gutpurbach

Aperitifnek a ház saját brut rozépezsgőjét kóstoltuk, ami az amuse-bouche-ként kapott kacsamájkrémhez is illett, melyben finoman ropogós tepertődarabokat is éreztünk, íze pedig végtelenül intenzív és selymes volt, kis cseresznyével megbolondítva. A zöldségtapenade különleges friss fűszernövényekkel és marinált árpasalátával is csak fokozta kíváncsiságunkat.

Előételként „halászlét” kaptunk, ami így, idézőjelesen szerepel az étlapon is, Fertő tavi halakból készül, a lé azonban már élénksárga árnyalatával is arra figyelmeztet, ezúttal egészen más fűszerezéssel fogunk találkozni, s valóban, keleties jellegű, gyömbéres, könnyed levesben egészen új ízeket mutat a fogasszelet. A mangalicaszív és polip fogásban a tökéletesen puhára és olvadóra készített polipkarok mellett a hajszálvékonyra szeletelt szív válogatott idényzöldségeken, grillezett sárgarépán, fiatal hagymán, kukoricán pihent, a tó környékének terményei barátságot kötöttek a távoli tenger lakójával. Kóstolunk lapjaira omló laposhalfilét is burgonyagyöngyökkel, sült paradicsommal, sárga virágszirmokkal, enyhe ízű, roppanó szarvasgombaszeletekkel. Pincérünk a saját háromhektáros birtokukról származó, hordós érlelésű chardonnay-t ajánlotta mellé, amely olyan lenyűgöző, hogy egy időre az ételről is elvonta a figyelmet.

Étteremteszt

A légies fogásnak bizonyos szempontból ellenpontja volt Pannónia-menü ropogósra kisütött mangalicatepertővel töltött gombóca paradicsomos káposztával, ez a változat a káposzta friss ízeinek megőrzésével demonstrálta sokunk gyermekkori rémálmának értelmét, savasságával oldva a gombóc komoly tartalmasságát. Főételeinkhez érve újra ritka hússal találkozhattunk: lósteak került a tányérunkra. Az állat megint csak egy tó környéki gazdaságból került ide, s mint megtudtuk, ezt a fajtát egyenesen erre a célra tartják, sem munkára, sem lovaglásra nem alkalmas. A chef előszeretettel kísérletezik ritkábban használt húsokkal, illetve az állatok kevésbé értékesnek tartott részeivel (malacorrt, pacalsalátát is találunk az étlapon), így dolgát remekül értő pincérünk látható gyakorlattal magyarázta, hogy a steak jellegében alig fog különbözni a marhahústól, mégis igazi élményt jelent különleges ízei miatt, mely annak is köszönhető, hogy a ló izmai sokkal kidolgozottabbak. Lelkiismeretünket így megnyugtatva egyet kellett értenünk: a nagyszerű állagú hús édeskés, füstös utóíze teljesen egyedülálló volt, ha nem is lesz mindennapi eledelünk, élmény volt kóstolni, különösen komoly – ahogy pincérünk mondta, burgenlandi stílusú – saját kékfrankosukkal együtt.

Másik főételünk újabb pannon klasszikus, a hagymás rostélyos volt, melyben nem volt különösebb csavar, viszont minden elemében mintaszerű volt: a vékony szelet, kitűnően sütött húson ropogós vékony hagymakarikák, a mellette a burgonyapürén frissen reszelt markáns ízű torma. A borajánlás volt inkább a meglepetés: a szlovén Heaps Good Wine érett, ízgazdag, sokrétű pinot noirja.

Desszertjeink közül a nagy klasszikus, a mákos gombóc lenyűgözően finom, mámorító máktöltelékkel, aranyszínűre pirított morzsával, szilvaszósszal és mákfagylalttal megint csak megerősítette bennünk azt a gondolatot, hogy a mi konyhánk a desszertek terén világbajnok. Ugyanakkor a kívül roppanó, belül lágy csokoládékosárkában felszolgált mandulás uborkafagylalt frissességével és gazdagságával szintén jó eséllyel pályázhat a nyár desszertje címre.

A vacsora a Gut Purbachban igazi ízutazás, s ami talán nem derült ki az eddigiekből: az étterem igazi vendégfogadóként alkalmazkodik a vendégek igényeihez, van például olyan leves az étlapon, mely kifejezetten a nagy melegben betérő biciklisek kedvére talált ki a chef. Bármikor járunk tehát Purbachon, biztosak lehetünk benne, hogy a kitűnő, figyelmes személyzetnek és a kreatív, a régiót remekül ismerő és érezhetően teljes szívvel szerető chefnek köszönhetően különleges élményben lesz részünk.

Értékelés

  • ötcsillagos étterem
  • étlap: havonta változó étlap pannon klasszikusokkal és egyéni kreatív fogásokkal
  • itallap: saját birtokról származó borok mellett válogatott, izgalmas tételek, sok pohárral is kínálva
  • tipp: minden napszakban különleges élmény, vakító napsütésben vagy nyugalmas estén
Parkolás, bejárat, vendégfogadás: 9
Design, építészet: 9
Tisztaság, rend, mosdók: 9
Terítés, étkészlet: 10
Étlapmegjelenés, szakszerűség: 9
Ételek tálalása: 9
Ételek minősége: 10
Borok és egyéb italok kínálata, minősége: 10
Felszolgálás gyorsasága, szakszerűsége, szívélyessége: 9
Ár-érték arány: 9
Összpontszám 93 

 

Étteremteszt2

Gut Purbach

Tel.: +43-2683-56086

7083 Purbach, Hauptgasse 64., Ausztria

www.gutpurbach.at

 

A Gut Purbach értékelése a VinCE Magazin 2016. augusztusi számában jelent meg.

Tags: , , , ,

Comments are closed.