VinCE Magazin

Szobrot állítottak Tokaj első külföldi népszerűsítőjének



ParacelsusA 2014-ben létrehozott Tokaj Alapítvány 2016. szeptember 16-án a Tokaji Borvidéki Emlékparkban szobrot állított a reneszánsz kori tudósnak, aki elsőként vitte hírül Európában a tokaji bor nagyszerűségét. De ki is volt valójában Paracelsus?

 

Német ajkú svájci orvos, kémikus, gyógyszerész humanista filozófus, természettudós és alkimista, akit a modern orvostudomány előfutáraként, illetve a toxikológia atyaként tartanak számon az orvos-, valamint a tudománytörténészek. Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim (1493−1541) néven látta meg a napvilágot, egy nemesi származású orvos família sarjaként. A tudománytörténetben Paracelsus néven vált ismertté. Az említett latin nevet az i.sz. I. században élt nagy antik római Aulus Cornelius Celsus tudós-orvos nemzetségneve után vette fel, ami magyar nyelven annyit tesz, hogy „Celsus felett álló”.

Paracelsus a Német-Római Birodalomban − a mai Ausztria területén−, Villachban nevelkedett, és az alapiskoláit is ott végezte. 1510-ben iratkozott be a bécsi egyetem orvosi fakultására, és tanulmányait 1513-ban fejezte be. Ezt követően az itáliai Ferrara városának egyetemén folytatta orvostudományi stúdiumait, ahol nem sokkal később megszerezte a doktorátust is. Ezt követően körbeutazta Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet, tanulmányozva az akkori korszerűnek számító gyakorlati orvoslást és gyógyszerészetet.

Paracelsus az 1520-as évek elején kezdett orvosi és gyógyszerészi praxisba. Új kezelési technikáival gyógyíthatatlan tűnő beteget kúrált ki. Fontosnak vélte többek között a sebek megfelelő szerekkel való kitisztítását, illetve a fertőtlenítését. Sőt arról volt híres Paracelsus, hogy az orvosolására ő maga állított elő gyógyszereket. Rendszeresen tanulmányozta az ásványokat és gyógynövényeket, és ezekből készített orvosságokat. Emiatt Paracelsust kortársai egyfajta csodadoktornak is tartották. Munkásságának egyik fontos mérföldköve volt továbbá az is, hogy a betegségek gyógyításakor nemcsak a tünetet nézte, hanem az egész embert és annak a lelkét. Gyógyászati megfigyeléseit 1530-ban latin nyelven megjelent Paragranum című munkájában foglalta össze.

14446232_1777465882501112_5875273985228863869_n

Tokaj szőlővesszei

Még I. (Hunyadi) Mátyás (1458−1490) király udvarából terjedt el az a legenda, miszerint a Szerémségben, illetve Tokaj-Hegyalján aranyszőlővesszők léteznek. Ennek elterjesztésében az uralkodó udvari tudósa Galeotto Marzio (1427−1497) játszott szerepet. S ez a hír vagy mítosz a 15−16. század fordulóján felkeltette a kor természettudósainak, alkimistáinak és orvosainak az érdeklődését is. Paracelsus tulajdonképpen e hír hallatán pusztán tudományos kíváncsiságból érkezett Magyarországra 1524-ben. Paracelsus akkor megfordult Eperjes városában, a Szerémségben és természetesen a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Hegyalján a tokaji Kopaszhegy (az akkori néven Tarcal-hegye – Tarczalheghie) Mézesmál (Mezezmaal) és Remete (Remethe), valamint a Tállya mezőváros promontóriumainak (vélhetően a Bányász, Hasznos, Hegyes, Nyerges, Palota, Tökösmál nevű szőlőhegyek) talaját, összetételét, valamint az onnan származó borokat tanulmányozta. Ezen belül megfigyelései alkalmával a tokaji bor élettani hatását elemezte. Vizsgálatainaeredményeképpen Paracelsus megállapította, hogy a hegyaljai borban szerencsésen elegyednek a talajból felszívott ásványos jegyek a szőlő által kitermelt anyagokkal. Kutatásai során megállapította még azt is, hogy a szőlők a talajban lévő ásványokkal társulva a tokaji bor formájában folyékony arannyá változnak. Mindezen túlmenően a tokaji bor erejét és jellegét a napfényből származtatta, amelyek a szőlőtőkéken mintegy isteni csodaként (Deus ex machina) a legtökéletesebb formában alakulnak át.

Paracelsus volt az első, aki elvitte Európába a hírt a Tokaji kiválóságáról.

További információ: Tokaj Apaítvány

Tags: , , , ,

Comments are closed.