VinCE Magazin

Duchemin étterembe megy: Babka



Közel-keleti comfort food jó minőségű alapanyagokból és házias ízekkel: ezt kínálja az idén nyílt Babka, mely se nem étterem, se nem bár, se nem bisztró, hanem mindez együtt, s ahová reggeltől estig bármikor beülhetünk néhány finom falatra és egy pohár italra. Álruhás étteremkritikusunk ezt megtette, s a tapasztalatait a VinCE Magazin szeptemberi száma után most itt is megosztja.

1

Újlipótváros és vele a Pozsonyi út mostanában sokadik virágkorát éli, s a változás elért a Budai Nagy Antal utca sarkáig, ahol sokáig söröző működött, melynek teraszán hosszú estéken keresztül üldögéltünk, miközben a régi rázós trolik sorban fordultak be a sarkon, az úton pedig két sávban száguldottak az autók. Mára ennek nyoma sincs: a Pozsonyi út csendes, a forgalmat más utakra terelték, a troli halk és modern, s az egykori kocsma pedig a környékbeliek találkozóhelyeként kezdett új életet. A Babka név a hely egyik specialitásából, a zsidó konyha világszerte népszerű csokoládés kalácsáról kapta a nevét, de az étlapon – és mint később örömmel tapasztaltuk, a tányérokon is – keverednek a házias (nem magyaros) és az egzotikus ízek, fogások, fűszerek. A tulajdonosok többször is hangsúlyozták, hogy nem kifejezetten étteremként nyitották a helyet, ahová reggeltől estig be lehet térni, kávézni, reggelizni, beszélgetni, nem bonyolult, de sosem unalmas ételeket enni. Anélkül, hogy előreszaladnánk az értékeléshez, feltétlenül meg kell említeni azt, ahogy ez a szándék az ételek árazásában megmutatkozik: valóban sikerült ügyesen összeállítaniuk egy olyan étlapot, ami izgalmas ételekkel van tele, miközben az árak éppen azon a színvonalon maradnak, hogy gondolkodás nélkül beülhetünk vacsorázni, márpedig Budapesten – a street foodot nem számítva – pont ilyen helyekből mutatkozik a legnagyobb hiány.

13403952_530541450463390_6491234497376302934_o

Hívogató koktélok

A gyönyörű cementcsempékkel borított bárba lépünk először, itt készülnek a koktélok, kávék – s itt próbáltunk elkapni egy pincért, hogy foglalásunk után érdeklődjünk, ami meglepően hosszú időbe telt, noha a személyzet több tagja is elsuhant mellettünk. Végül sikerrel jártunk, s a belső terembe vezettek, ahol jó néhány kisebb mellett egy nagy társaságokra méretezett óriási asztal vonzza a tekintetet, a berendezés elemei jórészt újrahasznosítottak, még sincs romkocsmás jellege, átlátható, világos, szellemes lámpákkal, ügyes világítással. Kisvártatva étlapokat kaptunk, a kartonlap két oldalán az ételek-italok csoportokba rendezve (mezze, kis tányér, nagy tányér és cocotte). Némi zavart okoz, hogy egyes ételek mellett csak a „hamarosan” ígéret szerepel, de egyikünk étlapján a tollal fölé van írva az ár, így a készséges pincérnő segítségével gyorsan kiderítettük, hogy már ezek is rendelhetők. Kifejezetten izgalmasnak tűnik a koktélkínálat, így aperitifnek rendeltünk is, no meg egy nagy mezzetálat közösen. S ezzel elkezdődött a versenyfutás az idővel, ami végigkísérte vacsoránkat: az előétel elfogadható idő alatt megérkezett, sőt, fele el is fogyott, mire a koktélok végre az asztalunkra kerültek. Kitűnő, egyedi, izgalmas ital volt mindkettő (Pestside, Gin³), de amilyen nagyszerű kezdete lehetett volna a vacsorának, olyan bosszantó volt ilyen későn megkapni.

A közel-keleti kérdés

A mezzét jó minőségű alapanyagokból válogatták össze, bár az összkép egy kicsit kevésbé volt könnyed, mint ahogy én szeretem, hiányzott a sok petrezselyem, a citrom. A hummusz finom krémes, bár elég hideg, és az állaga is kicsit kemény, a görög joghurthoz hasonló labneh olívaolajjal és fekete szezámmaggal kifogástalan, a hideg sült zöldség édeskés-pikáns, a bíborszínű céklás kecskesajt remekül eltalált, s a pita is finom. Régimódi zománcos tükörtojásos serpenyőben kaptuk, középen kis halomban friss zöldségek. Nem egyszerű olyan ételeket kínálni éttermi körülmények között, melyeket a legtöbb közel-keleti büfében is kóstolhatunk a városban, hiszen az ember óhatatlanul elgondolkodik, hogy mennyiben kap itt mást – a mezzetállal sikerült bizonyítani, hogy érdemes itt is kipróbálni. Nem mondható el ez a tépett csirke mazsolás piláffal fogásról: vállalhatatlanul száraz csirkedarabokat kaptunk olajos érzetű sáfrányos rizzsel, melyben egy-két mazsolaszem árválkodott csak – óhatatlanul arra gondoltunk, lehet, hogy a körút túloldalán, a Szerájban jobban jártunk volna. S az italokkal továbbra sem boldogultak a felszolgálók, hosszú várakozás után kiderült, a sört elfelejtették, a főételek alatt rendelt fröccs csak akkor érkezett meg, mikor társam elől a vaslábosból már rég eltűnt az egyébként friss, zamatos zöldségekből készült lecsó és a ropogós héjú debreceni kolbász.

HU169279 (Pestside + Sabi)

Második esély

Nagyon vegyes élményekkel távoztunk a Babkából, így végül adtunk neki még egy esélyt. Második látogatásunkkor az ételek sokkal jobban szerepeltek: frissítő citromos-petrezselymes tabuleh-t ettünk grillezett garnélával, árnyalatnyit keleties hangulatú borjúpaprikást finom, lágy tojásos nokedlivel és bátran fűszerezett, csípős currys csirkét rizzsel. Olyanok voltak, amilyennek a Babka ígéri (s ahogy pincérünk is megerősítette): comfort food, keleti és még több közel-keleti hatással, egyszerű, de élvezetes ételek. A Babka egyik legnépszerűbb fogása, a leginkább padlizsános melegszendvicsként leírható sabih is finom és ízgazdag volt, bár a kissé túlpirított, nehezen vágható kenyéren csúszkáltak a padlizsánszeletek, de megküzdöttünk vele. Az italok azonban megint csak bosszantóan lassan érkeztek, időnként hosszú szünetek voltak a szervizben, noha pincérünk kifejezetten kedves és készséges volt. A Babka mottója a #slowdown, és ugyan semmiképp nem kérnénk rajtuk számon valamiféle gyorséttermi sebességet, de a vendég akkor tud igazán relaxálni, megérkezni, ha nem pillant önkéntelenül sokadszorra is a bárpult felé, hogy vajon az ő itala érkezik-e végre. Reméljük, hogy a szerviz hamarosan úgy önmagára talál, mint a konyha, mert az érezhetően jó úton halad afelé, hogy valami teljesen egyedi, élvezetes élményt adjon láthatóan máris hűséges törzsközönségének. A francia csokoládétorta friss tejszínhabbal és kókuszforgáccsal pedig olyan mennyei volt a végén, hogy sok mindent feledtetett bosszúságainkból.

Értékelés

  • négycsillagos
  • étlap: a nagymama konyhájának hagyományos ételei és közel-keleti fogások békés egymás mellett élése
  • itallap: a Kislaki Bormanufaktúra tételei pohárral is, a havi borválogatás csak palackkal kapható, emellett egyedi koktélokat, különleges limonádékat is kínálnak (például fenyőrügyeset)
  • tipp: reggelivel, ebéddel és vacsorával is várnak, de érdemes betérni csak süteményre vagy munka utáni koktélra is
Parkolás, bejárat, vendégfogadás: 7
Design, építészet: 9
Tisztaság, rend, mosdók: 8
Terítés, étkészlet: 8
Étlapmegjelenés, szakszerűség: 8
Ételek tálalása: 8
Ételek minősége: 7
Borok és egyéb italok kínálata, minősége: 9
Felszolgálás gyorsasága, szakszerűsége, szívélyessége: 6
Ár-érték arány: 9
Összpontszám 79 

Babka Budapest

1137 Budapest, Pozsonyi út 3.

Tel.: +36-1-789-9672

www.facebook.com/babkabudapest

A Babka értékelése a VinCE Magazin 2016. szeptemberi számában jelent meg.

Tags: , , , , ,

Comments are closed.