Igyekszünk mindig új helyekről hírt adni, de ez időnként azzal jár, hogy egy-egy régóta működő, megbecsült étterem kimarad a látókörünkből, szinte hihetetlen például, hogy a Sopronban évek óta működő Erhardt éttermet még sosem kerestük fel egy teszt erejéig. Tavaly év végén azonban, egy csípős, de kellemes napon nekiindultunk, s ebédidőben már a soproni óváros egyirányú utcáinak labirintusában keringtünk.

A tűztoronytól alig pár percnyire lévő étterem utcája már nem olyan meseváros-díszlet, mint Sopron turistanegyede, de kopottasabban is gyönyörű, az Erhardt pedig egy szépen helyreállított régi házban kapott helyet. Az étterem az épület adottságaiból fakadóan több kisebb szobából áll, a berendezés otthonos a fabútorokkal és a várost ábrázoló akvarellekkel, s az évszázados gerendák azt sugallják, mintha időtlen idők óta működne itt vendéglő. Az egyik ok, amiért szeretek vidéki éttermekbe menni, hogy gyakran találkozni nagy tudású, határozott, nagyon udvarias és kellemes modorú pincérekkel – az Erhardtban sincs ez másként, kezdettől fogva érezzük, hogy jó kezekben vagyunk. Az étlap, a havi és a napi ajánlat tanulmányozása után rendelünk, s libamájas előételünk mellé pincérünk a Vincellér ház kései szüretelésű soproni zenitjét ajánlotta. Sokadik választásunk lenne aperitifnek – félreértés ne essék, azzal is megkínáltak, de ezúttal inkább az ebéd mellé tartalékoltuk az alkoholegységeket – de a bor édessége ellenére könnyed, citrusos, barátságos, s a rövidesen érkező előétel mellé nagyon jó választás. A jó textúrájú libamájszeletekhez fügezselé jár borostyánszínű cseppek formájában, nem zselés, nem túl édes, szépen simul a májhoz ízben és állagban is, mellette zöldsaláta, melybe a levelek mellé zöldfűszerek és virágszirmok is vannak keverve. Csicsókalevest is kóstoltunk, melynek színe és illata is jelezte, hogy curry került bele. Selymes, őszies leves, a fűszer kicsit elnyomta a csicsóka ízét, a pirított lazacdarabkák mellé azonban nem jön rosszul ez a fajta vibrálás.

Gazdagság a tányéron

Főételnek megkóstoltuk a mangalicasteaket, mely ebben a viszonylag natúr formában jól mutatja, mennyire különbözik a mangalica a sertéshústól, egy árnyalatnyit azonban szikárnak találtuk állag és fűszerezettség szempontjából is. Baconnel és zsályával pirított zöldbab és parázsburgonya jár mellé, békebelien illatozó, őszies, komoly fogás. Sous-videolt, majd kissé lepirított libamellet is kértünk rizottóval és fehérbormártással: a rizsszemek középen finoman roppannak, a savanykás bormártás jól illik a libamellhez, mely puha, omlós, érezhetően jó minőségű húsból készült. A ház vörösborát kaptuk mellé, Weningerék cabernet–merlot házasítása, s a sofőrnek is töltenek palackból borospohárba szőlőlét, hogy amennyire lehet, meglegyen az illúzió. Befejezésnek citromöntetes túrókrémet kaptunk tejcsokoládégyöngyökkel (az utolsó korty zenit megtalálta a helyét mellette) és egy kis gesztenyekrémet is, hiszen szezonja van… Kellemes, családias hangulatú ebédünk volt az Erhardtban, melyet ugyan a vége felé kicsit megzavart az olasz slágeregyveleg, de ez olyasmi, amin túl tudjuk magunkat tenni az egyszerre hagyományos és újító, gondosan megválasztott, szezonális alapanyagokból a részletekre való odafigyeléssel elkészített, láthatóan szívből jövő ételeket kóstolva. A törzsvendégeknek igaza van: az Erhardt olyan hely, ahová jó visszajárni.

Értékelés

  • négycsillagos klasszikus magyar étterem
  • konyha: hagyományos, ám új alapanyagokra és eljárásokra nyitott konyha
  • ital: gondosan válogatott borlap hangsúllyal a soproni borokon, jó poharas választék
  • tipp: érkezzenek éhesen és társasággal, ideális hely nagy lakomákra!
Parkolás, bejárat, vendégfogadás: 8
Design, építészet: 8
Tisztaság, rend, mosdók: 9
Terítés, étkészlet: 8
Étlapmegjelenés, szakszerűség: 8
Ételek tálalása: 8
Ételek minősége: 8
Borok és egyéb italok kínálata, minősége: 9
Felszolgálás gyorsasága, szakszerűsége, szívélyessége: 9
Ár-érték arány: 9
Összpontszám 84

Erhardt étterem

9400 Sopron, Balfi út 10.
Tel.: +36-99-506-711
www.erhardts.hu

Kritikánk eredetileg a VinCE Magazin 2016. decemberi számában jelent meg.