Kevés helyen van annyira otthon a jó bor, mint Párizsban – mégis, kevesen tudják, hogy egészen az 1980-as évekig a francia főváros adott otthont a világ legnagyobb borpiacának. A Notre Dame-tól alig öt perc autóútra található Bercy ma Párizs 12. kerülete, 1860-ig viszont pont az tette különlegessé, hogy nem volt a város része, így a kereskedelem is vámmentesen zajlott. Ezt leginkább a borkereskedők használták ki, akik által Bercy Párizs virágzó, nyüzsgő központja lett, ahol számos fogadó, kabaré és táncház nyílt, és persze rengeteg borkereskedés.

Fotó: www.parisenimages.fr

Párizsban a XIX. század második felére a borfogyasztás elérte az évi 3 millió hektolitert, így nem csoda, hogy a világ legnagyobb borkereskedői mind a francia fővárosban, és azon belül is Bercy-ben árultak. A beszállítók szempontjából is remek volt a kerület elhelyezkedése, a boroshordók a Szajnán, hajón jutottak Párizsba, Bercy partjáig. Ott vonatra rakodták és a városba vitték a hordókat, ahol palackozták, majd eladásig tárolták a bort.

A XX. század második felében viszont Bercy hanyatlásnak indult. A fő problémát az okozta, hogy az eladásra szánt palackok minőségét nem a termelők, hanem a kereskedők szabályozták, így alacsony minőségű, kevert borok kerültek a piacra. Előfordulhatott, hogy egy üvegben Burgundiából, Côtes du Rhône-ból és Algériából származó bor is keveredett. A kifinomult párizsi fogyasztók 1960-ra ezért már jobban élvezték az egyenesen a termelőktől, pincészetekből érkező borok fogyasztását, és Bercy megszűnt a borkereskedelem központjának lenni, sőt, a ‘70-es évek végére szinte szellemvárosnak tűnt.

Ekkor a városvezetés úgy döntött, ideje áttervezni a környéket – egy hatalmas, máig használatban lévő stadiont építettek a kerületbe, parkot alakítottak ki új irodákkal, lakóházakkal. A Francois Mitterand elnök idejében kivitelezett terv végén Bercy kereskedőházaiból nem sok maradt – emléküket csupán néhány megmaradt és felújított épület őrzi.

Az egykori borpiacot macskakővel burkolták le, az egykor boros hordókat szállító vonatok sínpárját sárga kővel kirakva mintázták meg. Az utókor már csak egy-két pavilont csodálhat meg Bercy virágkorából, például a Passage Saint-Emillion-t, amit a híres bordeaux-i borról neveztek el, ma pedig éttermeket, és például egy Sephora drogériát találunk. Aki történelmi hangulatra vágyik, az felkeresheti az egyik egykori kereskedőházban berendezett Musée des Arts Forains-t. Az múzeum Jean Paul Favand  párizsi gyűjtő tulajdona, itt őrzi és állítja ki az 1800-as évek vásári játékaiból álló kollekcióját.

Fotó: Musée des Arts Forains

A borra már csak egy szőlőskert emlékeztet – Bercyben van ugyanis Párizs nyolc borászatának egyike. Az 1996-ban nyitott borászat évi körülbelül 350 palack bort készít, sauvignon és chardonnay szőlőt termelnek. Október elején már túl is vannak a szüreten, amit Párizsban nagy ünnepség övez, kiváltképp a Montmartre-on, ahol ötnapos hagyományőrző fesztivállal ünneplik a termést.
Forrás: Messy Nessy Chic