VinCE Magazin

A bor természete



Az elmúlt pár évben úgy tűnt, gyorsan lecseng majd a természetes borok iránti érdeklődés, ehhez képest a helyzet az, hogy változatlanul jelen vannak, és érdemes odafigyelni rájuk.

Fotó: DiVino

Az organikus vagy a biodinamikus kifejezésekkel ellentétben a „természetes bor” szókapcsolatnak nincs egyezményes definíciója; ezekre a borokra nem vonatkozik egységes szabályozás. Ez inkább egy gyűjtőfogalom: azok a borok tartoznak ide, amelyek minimális technológiai beavatkozással készülnek; ízviláguk az előállítás helyét és idejét tükrözi.

Fotó: Wine Spectator

Amikor először jelentek meg a piacon a természetes borok, néhány szakíró és újságíró azt jósolta, nemsokára nagy piaci áttörés következhet, ez azonban azóta sem történt meg. Ennek az lehet az elsődleges oka, hogy ezeknek a boroknak az ízvilága mindig összetett, gyakran kihívó és provokatív, éppen ezért megosztó. Továbbá – az előállítás módja miatt – nem alkalmasak a tömegtermelésre; ez tipikusan olyan műfaj, amely kis színpadon hódít.

Fotó: Mercury News

Persze a kisebb pincészet előnyökkel is jár: művészi szabadságot biztosít a borászok számára, akiknek így lehetősége nyílik a kísérletezésre. Nem véletlen, hogy a természetes borok hatása már a mainstream borkészítésen is érzékelhető; a borászok többsége elismerően nyilatkozik a természetes eljárásról.

Mivel a természetes boroknak nincs egyezményes jelük, promóciós szervezetük, nem könnyű felfedezni őket, ezért az idei ProWeinon a szervezők külön is szeretnék felhívni a látogatók figyelmét az ezeket az elveket követő borászokra. A francia újborról, a beaujolais-ról inkább a tömegtermelés jutna eszünkbe, ám a természetes irányzat három jelentős termelője, Jules Chauvet, Marcel Lapierre és Guy Breton is ezen a borvidéken alkot, s idén is ott lesz Düsseldorfban a természetes borkészítés atyjának tartott Nicolas Joly, a 13-as csarnokban pedig egy helyen találkozhatunk a természetes irányt követő termelőkkel.

Forrás: ProWein-World

Tags: ,

Comments are closed.