VinCE Magazin

Vörös kalandozások



„A bor arra való, hogy megigyák, kiváltképp, ha vörös…” – szól a közmondás, és lehet vele vitatkozni, de nem érdemes. A Bortársaság szerint a magyarok inkább a vörösborokat részesítik előnyben. A hazai borkedvelők többsége (38%) vörösbor, valamivel kevesebben (36%) fehérbor, 14% rozé és 12% pezsgő kedvelő. Ez ízlés kérdése, de vitathatatlan, hogy egy pohár vörösbor elegánsan csábító, különleges élmény lehet. Török Ferenc négy borvidékünk vörösboros kezdeményezéseit mutatja be.

Fotó: Pinterest

Ősidők óta ismert a vörösbor és a szőlőmag jótékony hatása. A vörösborban lévő polifenol miatt napi 1-2 deci a legtöbb orvos szerint is egészséges lehet. Szentgyörgyi Albert, Nobel-díjas tudós 1936-ban publikálta, hogy a gyümölcsök között a szőlőmagban van a legtöbb természetes antioxidáns. Nagy mennyiségben tartalmaz fenolsavakat, tokoferolt, és OPC-t (oligomerikus proanthocianidint), amely az egyik legkoncentráltabb és legerősebb antioxidáns vegyület. Megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását, segítségével semlegesíthetők a gyulladások, megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek.

Franc vagy portugieser? Villányi!

A vörösbort nem elsősorban jótékony egészségügyi hatása miatt szeretjük, hanem sajátos ízvilága, zamata, hangulata, a kortyolgatás rituáléja miatt. Hamvas Béla így ír például  a cabernet francról Nemes, jó tartású, energikus, izgalmas, sokszínű. Olyan gavallér, aki korosan is megtartja előnyös tulajdonságait. […]Igen sokrétű bor, az érett gyümölcsösség mellett számos sokat ígérő jeggyel egészül ki, melyek harmonizálnak a bársonyos tanninnal és a jellegzetesen élénk savakkal.”

Az is a cabernet franc mellett szól, hogy szereti a villányi földet, évről évre megbízhatóan teljesít, és remek borokkal ajándékozza meg híveit. Talán épp a felsoroltak késztették arra a baranyai borászokat már évekkel ezelőtt, hogy Villányi Franc néven önálló branddel jelentkezzenek a piacon. Nem mellékes, hogy a rendszerváltás után Villány volt az első hazai borvidék, amelyik prémium borral rukkolt elő. Tizenöt pincészet kezdett prémium cabernet franc-t készíteni. „A franc bujasága semmihez sem hasonlítható” – mondták egyesek, mások úgy vélekedtek „a franc a villányi terroir zászlóshajója”, akadt, akinek az volt a véleménye, hogy „a cabernet franc bástyaként emelkedik ki a többi fajta közül, a nagy évjáratokban egyedi és egyértelmű módon mutatja meg a borvidék különlegességét”. Volt aki úgy érvelt: „a borvidéknek ez a szőlőfajta jelentette az áttörést, egy új, korszak kezdetét”, sőt: „A franciák egyszerűen képtelenek megzabolázni ezt a fajtát, többek között ezért is házasítják. Nem úgy Villányban, ahol szoros gyeplőre fogva megmutatja az igazi arcát.”

Hogy a villányi franc mikor jut el a nemzetközi áttörésig, nehéz megjósolni. Az ötlet jó, a bor kitűnő, és rendíthetetlenül gyűjti a rajongókat. Csakúgy, mint Villány új közösségi márkája, a REDy. Több mint egy éve fogalmazódott meg: legyen a borvidéknek olyan bora, amely Villány könnyed, fiatalos, mosolygós arcát mutatja meg a borkedvelőknek. Nem akar több lenni, mint ami, de kevesebb sem. Pont olyan, mint a készítői, a fiatal és örökifjú villányi borászok.

“Aki egyszer is kóstolta a REDyt, mindenre választ kap” (Fotó: Gűth Ervin)

„Úgy tűnik, lefelé építkezünk, hiszen a cabernet franc a borvidék dísze, ékköve, és a prémium kategóriát képviseli – meséli Ipacs Szabó István borász, témafelelős. – A REDy egész más. Már csak azért is, mert cuvée, amelynek a borvidék másik meghatározó fajtáj, az oportó az alapja. Az a célunk, hogy egyéni elképzelésekkel egységes stílusú bort készítsünk, kompenzáljuk az évjárati kilengéseket. A felső kategóriás borok alatt is legyen olyan, amelyik Villányra jellemző. Rendszeres vak kóstolókon alakítottuk ki az elképzelésünk illat- és ízvilágát.:”

A névben a RED a vörösre, a hozzá kapcsolt Y pedig a generációk találkozására utal. A bor jellemzői mindenesetre figyelemreméltók.

„A magunk útját jártuk, amikor elhatároztuk, könnyed vörösbort alkotunk. Ez a találkozások bora, kiváló társ a beszélgetésekhez. Az oportó alapú házasításban megjelenhet még blauburger, zweigelt, kékfrankos, kadarka és más, Villányban honos fajta is – mondja a borász. – Aki egyszer is kóstolta a REDyt, mindenre választ kap. Úgy tervezzük, a bisztrók, éttermek, vinotékák bora lesz, így áruházak polcain felesleges keresni. Könnyed tónusával a gasztronómiában is sikeres lehet. Minimális tanninjával, ízgazdagságával, a könnyed, egyszerűbb ételek sokaságához is kiválóan illik. Fiatalos lendülete korosztálytól függetlenül magával ragadó.”

„Kistestvér” a bikavérnek

A másik nagy vörösboros vidék, Eger is hasonlót lépett. Rövidesen új borral jelenik meg a piacon, amellyel az ifjú borkedvelőket szeretnék megnyerni zászlóshajójuk, az egri bikavér mellé. Az a céljuk, hogy a fogyasztóknak legyen választási lehetőségük, ha nem a testes bikavérre, hanem inkább egy könnyedebb borra vágynak.

„Az Egri Csillag sikere adta az ötletet, és ezt vörösborra »áthangszerelve« született meg a Kisegri nevű borunk. Alapja a kékfrankos, amelyhez még legalább egy, de akár nyolc egri borfajta is házasítható – mondja Gál Tibor borász, szervező. – A bor három hónapos acéltartályos érlelést kap. A borászatnak, amelyik »Kisegrit« készít, forgalmaz, kétszintű zsűrizésen kell megfelelnie: egy gasztronómiai szakemberekből álló zsűri előtt, és az egri borvidéki bíráló bizottságnál. Fontos, hogy egységes legyen az arculat – amelyet Ipacs Géza tervezett –, a minőség és megmaradjon az egri imázs.”

“Ez a vagány, fiatalos, mindennapi bor a régió indító vörösbora lesz”.

A borokat burgundi palackban, csavarzárral árulják, és valamennyi borász a saját értékesítési hálózatán keresztül kínálja Eger legújabb csillagát.

„Hiszünk abban, hogy divatos és népszerű lesz a Kisegri. Reményeink szerint ez a vagány, fiatalos, mindennapi bor a régió indító vörösbora lesz. A pincészetek maguk döntenek a házasítás arányáról és a felhasznált fajtákról, a lényeg a végtermék minősége. Szeretnénk, ha a borkedvelők valamennyi Kisegriben a roppanós, gyümölcsös ízt éreznék, ezért sem engedélyezzük a hordós érlelést. Az első palackok szeptemberben jelennek meg az üzletekben, borászattól függően 800 és 2500 forint közötti áron. Az Egri Csillagból már több mint 1 millió palackot adunk el évente. Bízom benne, hogy a Kisegri túlszárnyalja ezt a darabszámot.”

A Kisegri hivatalos bemutatója augusztus végén lesz a VINO Fesztiválon. A friss, könnyed bort, a 25–30-as korosztálynak szánták, ezzel is szeretnék eloszlatni azt a képzetet, hogy az egri vörösbor az idősebbek itala.

„Ezt a laza, ám mégis ízletes, zamatos bort akár rozé helyett is ihatják az ifjak, de lehet otthon kortyolgatni a vasárnapi ebédnél, vagy este tévézés közben, és ha úgy tetszik, pikniken is. Tökéletesen illik vörös húsokhoz, szárnyasokhoz, grill ételekhez is. Az is elképzelhető, hogy előrukkolunk egy ételkompozícióval, amelyet a Kisegrivel együtt meg lehet majd vásárolni az üzletekben.”

Balaton másképp

Vörösboros kalandozásunkból nem lehet kihagyni a Balatont és Szekszárdot. Az előbbi nemrég fedezte fel magának a vöröseket, Szekszárd pedig az egyik legkedveltebb borvidék, kiváló vörösborokkal. A csopaki Jásdi István elhatározta, hogy csakúgy, mint a fehérboroknál a rizlinget, a vörösek között is megtalálja a Balaton-borát. Ezért három évvel ezelőtt létrehozta a Vörös-Balaton rendezvényt, amelyen bebizonyosodott, hogy a Balaton északi- és déli partján olyan vörösborok készülnek, amelyek tökéletesen megmutatják a termőföld igazi erényeit. Kiderült, hogy a tó környéki pincészetekben stílusban, eleganciában, és minőségben a villányiakkal és a szekszárdiakkal egyenrangú vörösborok kerülnek a palackokba. Meg is jegyezte Jásdi István: nem kell kisebbrendűségtől tartani a vörösborok balatoni képviselőinek. A kóstolt borok túlnyomó részt kékfrankosok vagy merlot-k voltak, így elképzelhető, hogy e két stílus közül kerül ki az „ikonikus vörös”.

“Az egységes balatoni vöröshöz termelői biztonság és stabil minőség szükséges” Fotó: Török Levente

„Örülök, hogy megmutattuk a balatoni vörösborok érdemeit. Jó volt találkozni új és izgalmas borokkal, és elbeszélgetni hiteles, szenvedélyes termelőkkel. Hogy közelebb kerültünk-e a megoldáshoz? Még nincs és a közeljövőben nem is várható döntés. Nagyszerű kékfrankosok teremnek errefelé, amelyek karaktere nagyon passzol a könnyed vacsorákhoz, a balatoni gasztronómiához, életérzéshez. De kevés a kékfrankos az országban, az egységes balatoni vöröshöz termelői biztonság és stabil minőség szükséges. A cabernet franc-kékfrankos házasításban látom a vörös Balatont, de a merlot is közbeszólhat.”

Saját kadarka

Ha pedig Szekszárd, akkor kadarka, amely a 19. században vált a borvidék zászlós borává. Mészáros Pál szívügyének tekinti a kadarka népszerűsítését, és két saját kadarkával – a mészi- és a virághegyi – is büszkélkedhet. A szőlőtermesztés és borkészítés hagyománya évszázadok óta apáról fiúra száll a családban. „Fiam, a szőlő megtermi a tanyát, de a tanya nem termi meg a szőlőt” – emlékezik a kitűnő borász nagyapja bölcsességére. Övék a legnagyobb kadarkaültetvény a régióban, készítenek belőle fehér kadarkát és rozét is. „A mészi kadarka alapját adó tőke a régi családi szőlőből került elő – meséli. – A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet segítségével készültek belőle oltványok, és egy külön területen telepítettük újra. Két és fél hektáron terem a mészi, amiből a Szent Grál nevű borunk készül.”

Mészáros Pál két saját kadarkával büszkélkedhet

Először 2012-ben a mészi kadarka néven bejegyzett klónt, ’16-ban pedig a nemesített virághegyi kadarkát ismerték el önálló fajtaként.

„A Mészi kadarka nagyobb levelű, erős növekedésű. Fürtje, bogyója jóval kisebb a nemes kadarkáénál, bora testes, vastag, két-három kóstolás után is új ízek fedezhetők fel benne. A virághegyi inkább hasonlít a sokak által ismert kadarkához, a fürtje hasonló nagyságú, bogyója vastagabb héjú, tanninosabb, borként bársonyos, színében sötétebb és kicsit lágyabb” – avat be a titkokba Mészáros Pál.

Mivel a kadarka a magyar konyha – többek között a paprikás ételek – ideális kísérője, nem véletlen, hogy hiánycikk …

Tags: , , ,

Comments are closed.