A kutatók a katasztrófa után és előtt készült borok összetételét hasonlították össze, és a különbség egyértelműen kimutatható volt.

Napa völgy Fotó: Visit The USA

2011-ben omlott össze a fukusimai atomreaktor egy földrengés és cunami hatására. A katasztrófa a környező területek és élővizek megfertőzéséhez vezetett, valamint egy radioaktív felhő átszelte a Csendes-óceánt is, és elérte az Egyesült Államok nyugati partjait.

A borok radioaktivitásáról a France’s Centre d’Etudes Nuclearies de Bordeaux-Grandignanban készült tanulmány, ahol a kutatás abból indultak ki, hogy az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után kimutatható volt az atommaghasadás következtében létrejövő cézium-137 nevű izotóp egy variánsa az európai borokban.

A fukusimai atomreaktor égése. Fotó: Tours to Chernobyl

A kutatás során 2009–2012 között készült Napa völgyi cabernet sauvignonokat és a rozékat vizsgáltak a tudósok, és azt tapasztalták, hogy a tragédia után készült vörösborokban megnövekedett az izotóp szintje, igaz, nem olyan mértékben, ami már káros lenne az emberi szervezetre. A rozékban jóval alacsonyabb volt a cézium-137 kimutatható szintje.

Michael Pravikoff, a kutatócsoport egyik tagja elmondta, hogy kutatásaik szerint a cézium-137 kétszeresére nőtt a katasztrófa után készült borokban a korábban palackozott tételekhez képest. Ugyanakkor ez a mennyiség még mindig bőven a világon bárhol megtalálható természetes radioaktivitás szintje alatt van.

A kaliforniai egészségügyi központ is kijelentette, hogy nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, ha isznak a helyi borokból.

Forrás: The Independent