A nyolcadik Villányi Rozé Fesztivál ismét felkeltette a borrajongók érdeklődését, és aki ezt választotta hétvégi programként, nem is csalódott. Amerre szem ellátott, a pincesoron rozés poharakkal sétáló, koccintó emberek múlatták az időt jó kedvűen, de nem volt ez másként a rendezvénytéren sem. Török Ferenc beszámolóját olvashatják.

Fotó: LEAFtv

A pincesoron baráti társaságok kis csoportokban tesztelték a fesztivál főszereplőit, és szívesen osztogattak jó tanácsokat: „a Stierékhez feltétlen menjetek be”; „az Ősinek nagyon jó a Sillere”; „a Maczkóékat ki ne hagyjátok, két aranyérmet is kaptak a borversenyen”; „a Maul Servusz rozéja király”. Való igaz, hogy kitettek magukért a pincészetek, és a kisebb borászatoknál is szinte egymásnak adták a kilincset az érdeklődők.

Nehéz helyzetben volt az, aki Stieréknél kezdett, mert négy rozéjuk igencsak vendégmarasztaló. A pinot noir kellemesen illatos és fűszeres, a kékfrankos a hosszú savjával tűnik ki, a robosztus merlot izgalmasan figyelemfelkeltő, a cuvée pedig mindezek ötvözete. Meg is jegyezte Lőrincz Norbert, a pincészet borásza, hogy 10 hektáros területük ideális a minőségi bortermeléshez, és mindent meg is tesznek, hogy magas színvonalú tételek készüljenek.

Ősi Gábor kékfrankos sillere üde színfolt volt a rozék között. „Nagyon jók az ilyen rendezvények, hiszen így a kisebb pincészetek is az érdeklődés középpontjába kerülnek, az pedig külön öröm, hogy hozzáértő a közönség, kellemes beszélgetésekkel telik a fesztivál.” – mondta Ősi Gábor. Bár a kétnapos eseményen a rozé volt a főszereplő, azért olykor REDy – Villány új büszkesége – is került a kóstoló poharakba. Maczkó Boglárka például nemcsak a MedveÁlom rozéja aranyérmének örült, hanem annak is, hogy sokan keresik, és dicsérik a REDy-t. A Bock pincészetnél a jól ismert és nem véletlenül népszerű rozé cuvéejük volt a sláger, de kijutott az elismerés a Fanni gyöngyözőbornak is, amely Bock József unokájáról kapta a nevét. Akik pedig arra is kíváncsiak voltak, mi a Bock-sikerek titka, azok Tamás Róberttel egy pincelátogatás keretében nemcsak a hordók világába nyertek bepillantást, hanem a labirintus kápolnáját is megcsodálhatták.

A villányi borászok is teljesítették a mini Rozé-maratont

A szervezők arra is gondoltak, hogy a jelenlévők ne csak kortyolják a rozékat, hanem kellő ismereteket is szerezzenek az egyik legdivatosabb borról. Akit érdekelt, meghallgathatta azt az előadást, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a rozé, múló trend, vagy tartós jövő. A válasz megtalálásában három kiváló szakember segített az érdeklődőknek: Hevér László, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati osztályvezetője, Sámson Gergely, a Bortársaság boltvezetője és Győrffy Zoltán, a Pécsi Borozó főszerkesztője fejtette ki véleményét a rozéborok készítéséről, a technológiákról, a rozémarketingről és a borkereskedelemben való szerepéről. Elmondták, hogy hazánkban a rozé különösen kedvelt, így hamar a hagyományos siller helyébe lépett, és népszerűsége töretlen. Ma már jól elkészített, tökéletes borok kerülnek a piacra, gyümölcsös, könnyed, jó savszerkezettel, önállóan és fröccsként is megállják a helyüket. A rozéhullám jövője szempontjából ígéretes fejlemény, hogy az utóbbi években egyre több „kísérleti” rozé készült hordós érleléssel, vagy más eljárással.

A jó hangulatú rendezvényt a szokásos Rozé-maraton zárta, ahol az amatőrök rozé jelmezben 3 kilométert, a profik pedig 21,125 kilométert futottak a szőlőtőkék között. Villányban már borász futóklub is működik, mert tudják, a rendszeres testmozgás éppúgy az egészséges életmód tartozéka, mint a finom bor.