VinCE Magazin

Mégis koccinthattak sörrel Mezopotámiában



Egy az egykori Mezopotámia és a mai Irak területén folyó ásatáson 3500 éves ivóedényeket találtak, amelyeken a sör kémiai összetevői azonosíthatók. Khani Masi területén 2016 óta kutat egy régészekből álló nemzetközi csapat, és számos értékes leletre bukkantak már. Azonban a legutóbb talált tárgyak megváltoztatják az eddigi tudományos álláspontot arról, hogyan fogyasztották a sört Mezopotámiában.

Fotó: The Drink Business

Egészen eddig az a tudományos álláspont tartotta magát, hogy nagy agyagedényekből, hajlékony szívószál segítségével ittak, egyszerre többen. Most azonban e felfedezésnek köszönhetően kiderült, hogy számos különböző ivóalkalmatosság létezett az ókori birodalomban; sőt a különféle leletek alapján azt is ki lehet következtetni, hogyan változtak az ivási szokások.

Mindezek alapján kimutatható, hogy időszámításunk előtt 1400-ra már önálló tevékenységgé vált a sörfogyasztás, vagy elkezdtek korsókat és serlegeket használni; méghozzá különböző méretekben: a mai borospoharakhoz hasonló mérettől kezdve a fél literes söröskorsók nagyságáig.

Fotó: The Drink Business

A talált edényeken új, külön e kutatás kedvéért kidolgozott eszközökkel, gázkromatográfia eljárással vizsgálták a Glasgow-i Egyetem kutatói, milyen kémiai vegyületek fedezhetők fel rajtuk – érdekesség, hogy egy hasonló módszert alkalmaznak arra, hogy megállapítsák, a parafa TCA vegyületet tartalmaz-e, ami a közkeletű nevén dugósságnak hívott borhibát okozza. Az analízis azt mutatja, hogy a sör, amit ezekből a bronzkori edényekből fogyasztottak, árpa alapú fermentált ital volt.

Dr Claudia Glatz, a Glasgow-i Egyetem archeológus professzora elmondta, hogy ezek az eredmények nagy előrelépést jelentenek az ókori közel-keleti sörfőzés és a sörfogyasztási szokások vizsgálatában is.

Forrás: The Drink Business

Tags:

Comments are closed.