Kiválóan szerepelt Iváncsics Zoltán 2017-es Soproni Kékfrankosa a VinCE Magazin októberi tesztjén, amelynek középpontjában a Kárpát-medencei szőlőfajták vörösborai álltak. A kékfrankos titkairól kérdezte a kiváló borászt Erős Zoltán.

Iváncsics Zoltán (Fotó: Acsai Miklós)

 

Sötét bíborszín, cseresznyés, meggyes, füstös illat, üde savak, érett gyümölcsök, lágy tanninok – így jellemzi a 2017-es Kékfrankosát Iváncsics Zoltán, aki úgy gondolja, még vagy öt-hat év potenciál benne van a borban.

2017 októberében viszont még aligha gondolta, hogy ilyen sikereket ér majd el vele. Egy nappal a szüret előtt akkora seregélyhad érkezett, hogy a riasztás ellenére is elvitte a termés kétharmadát, így csak mintegy 15 mázsa, csaknem 20 mustfokos szőlőt sikerült betakarítaniuk. A viszonylag kis mennyiség miatt nem is tette nagy hordóba, hanem használt barrique hordókban érlelte. Utólag úgy gondolja, hogy ez is jót tett neki, hiszen olyan jól sikerült bor, hogy elnyerte a Sopron város bora címet, és nagyon sikeresen szerepelt a VinCE Magazin tesztjén is.

Iváncsics Zoltán feleségével, Zsuzsával együtt viszi az 5 hektáros borászatot. Időnként besegítenek a gyerekek, de a munka döntő része kettőjükre hárul. A metszőollót Zoltán nem adja ki a kezéből, másokkal együtt, ő is azt mondja, ez a pince kulcsa. Meghatározó fajtájuk a kékfrankos a szőlőterületük csaknem negyedét teszi ki. Ennek jó része a Fertő tó mellett, a Steiner dűlőben van. Ez egy remek adottságokkal rendelkező dél-keleti fekvésű terület, ahova nem csak kékfrankost telepítettek Iváncsicsék, hanem itt van a merlot és a shiraz is. A kékfrankost már maguk ültették egy részaránytulajdonként kapott területre, amelyben előtte lucerna volt. Ma már huszonkét éves, így most van a legjobb korban az ültetvény.

Iváncsics Zoltánnak szívügye a kékfrankos. Mint mondja, nem tartozik a kényes fajták közé. Bírja a fagyot is, a hajtások könnyen igazíthatók a huzal közé, igaz a lisztharmatra azért érzékeny. Oda kell figyelni a növényvédelemre, túlterhelni azért nem érdemes. Minőségi bort csak terméskorlátozással lehet készíteni. Vannak akik ezt nem teszik, és folyóborként értékesítik. Iváncsicsék viszont a minőségre helyezik a hangsúlyt, hogy milyen eredménnyel, azt mutatják a különböző versenyeken elért sikereik. Megfelelő odafigyelés mellett jó alapanyagot ad a szőlő, a borkészítésnél pedig kiemelt szempont, hogy az almasavbontás megtörténjen. Ha ez nem megy végig, akkor az eredmény a régi típusú, bántóan savas vörösbor lesz belőle. Ezt annak idején a poncichterek meg is ideologizálták, mondván, hogy a zsíros ételek mellé erre van szükség. Ma már viszont nem ez az irányzat, erre egyre kisebb a kereslet.

Iváncsics Pince (Fotó: Sopron Régió)

A borász örül annak, hogy egyre inkább növekszik a kékfrankos presztízse. A fajtának jó hírverése volt a Kékfrankos Éve, itthon Sopron mellett Szekszárd is mind inkább koncentrál a kékfrankosra, egyre sikeresebbek az ő boraik is. Iváncsics Zoltán úgy gondolja, hogy miután a kékfrankos leginkább az Osztrák–Magyar Monarchia területén szaporodott el, ezért főleg Kárpát-medencében lehet „világhírű”. Ugyan az osztrákok próbálkoznak világszerte ismertté tenni, meglátjuk majd, hogy milyen eredménnyel, mondja.

Sopron a kékfrankos fővárosa, de az elmúlt években kissé megkopott ez a szlogen és néhány éve stagnál a borvidék – véli Iváncsics Zoltán. Meglátása szerint ebben szerepe van annak, hogy hiányoznak a komoly befektetők, és nagyon elaprózottak a területek. Valahogy elfogyott a korábban tapasztalt lendület, de most mintha újra mozdulnának a dolgok.

A kékfrankos mellett most a cabernet franc Iváncsics Zoltán nagy kedvence, de közel áll hozzá a shiraz is. Gondolkodik azon, hogy esetleg kékfrankosból készít majd sillert, de kétséges, hogy mekkora lenne rá az igény. A rozéhoz képest sötét lenne, vörösbornak meg vékony, ki tudja, hogy vennék-e. Mint mondja, ilyen szempontok alapján nem egyszerű a pinot noir eladása sem. A kékfrankossal azonban nincs ilyen gond. A borász elárulta azt is, hogy a 2017-es Soproni Kékfrankosból több palack eljutott Németországba is, miután a Páneurópai Piknik jubileumi rendezvényének vendégei, köztük Angela Merkel kancellár is ezt ajándékba kapták.