VinCE Magazin

Versailles-tól a Marsig



A champagne-nak lételeme a kifinomultság, ahogyan a designnak is. A kettő találkozásából eddig emlékezetes gyűjtői darabok születtek, most azonban eltűnni látszanak a műfaji keretek. A házak és a kortárs tehetségek megtalálják a módját, hogy ne pusztán a címkén át kommunikálják az art de vivre üzenetét, és utat találjanak a múltból a jövőbe. Fütő Beáta írása a VinCE 2019-es Bor & Design különszámából. 

Klasszikus és formabontó – a Ruinart instagramja tele van lenyűgöző ötletekkel

Az észak-franciaországi borvidéken utazgatva lenyűgöző látni, hogy a régió sokszínűségét mennyire leképezi már önmagában az építészet is. Sok Grand Maison valódi kastélyokban éli mindennapjait, dolgozóik egy múzeumi kurátor természetességével suhannak el értékes műtárgyak között, hogy irodájukban mielőbb az üzleti levelezés végére érjenek. Ugyanakkor a múltat szinkronba hozzák a jelennel, éppúgy ahogy a Louvre üvegpiramisa teszi.

A legkézzelfoghatóbb talán Ruinart kimérten geometrikus udvara, a fókuszpontban egy kortárs szoborral. Jaume Plensa szobrász Thierry Ruinart barát nyelvek iránt érzett szenvedélyét jeleníti meg azzal, hogy a világ ábécéiből vett betűk adják ki az alak formáját. De lehet az átkötés egy enteriőrrészlet is, például a három Michelin-csillagos L’Assiette Champenoise belsőépítésze lazán helyezi be a magyar származású Breuer Marcell ikonikus Vaszilij-székét a klasszikus épületbe, és a Bauhaus bútordarab modern kori replikája elmossa a régi szalonok iránt érzett nosztalgiát.

A Piper-Heidsieck modern épülete

A Piper-Heidsieck még ennél is tovább ment. Annak ellenére, hogy több mint kétszáz év örökségével költöztek be Jacques Ferrier 2008-ban átadott kortárs épületébe, mégis lazán megtartják önazonosságukat. Az aranyló, „pixelesített buborékokból” álló homlokzat csak a jéghegy csúcsa, a falakon belül kőkemény munkát vittek véghez az elmúlt években, hogy az Y-generáció számára vizuálisan (is) vonzóvá tegyék a márkát, a special edition palackoktól a kampányfotókon át a digitális felületekig.

A lényeg, hogy a kortárs a maga könnyedségével lett részese a nagy egésznek, és hogy Champagne tévedhetetlen érzékkel építi a hidat a múlt és a jövő között. Gazdasági szempontból ez a designtudatosság nem mellesleg túlélésük és prosperálásuk egyik kulcsa, hiszen a fogyasztói korcsoportok hektikus váltásai ellenére Champagne továbbra is meg kívánja őrizni kiváltságos státuszát a borvilág legfelső szegmensében.

 

Palackok evolúciója

Roederer À LA STARCK – A designer nemcsak a címke, de a champagne tervezésében is részt vett

A Louis Roederer Cristalja Champagne történetének talán leginkább időtálló palackdesignjára lehet büszke. II. Sándor orosz cár ragaszkodott hozzá, hogy udvarának valami igazán egyedülállót szállítson a ház. Az 1876-os áttetsző kristálypalack öröksége, hogy a presztízscuvée talpa a szokásos bemélyedés helyett azóta is teljesen lapos. Ugyan a sommelier-k munkáját nem könnyíti meg, cserébe hatásosan demonstrálja, hogy valódi ritkaság.

Ugyanez a ház jegyzi a leginkább kortárs címkét is, miután minden szabadságot megadtak Philippe Starck csúcsdesignernek. A zsenikre jellemző magabiztosság, lezser tipo, kulcsinfók „neon szövegkiemelővel” hangsúlyozva – a Roederer Brut Nature megjelenése legalább annyira átütő és XXI. századi lett, mint maga a pezsgő.

A Piper-Heidsieck Rare presztízscuvée-jének designja szintén mesterien egyedi, megjelenését épp idén frissítették fel. Büszkén megtartja az arisztokratikus, érzékien ívelt, XVIII. századi pinte majeure palackformát, amelyből anno Marie Antoinette-nek kínálták a pezsgőt. Ugyanakkor a palackot ölelő áttört, organikus mintájú tiara és a nyakcímke puritánsága meglepő összhangot talál a túldíszítettség és a trendi minimál között, amit csak még jobban kiemel a fekete-arany kontrasztja.

A formai szabadságot nagyban segítik a csomagolástechnikai innovációk, amit Ross Love­grove zseniális érzékkel vetett be a Mumm-nál. A Grand Cordon pezsgőjükön leváltották a címkét, az üvegforma és színezés eszközeivel éltek, hogy az emblematikus piros szalag méltó súlyt kapjon a vizualitásban.

Mumm Grand Cordon Stellar – az űrben is fogyasztható

2018-ban jött a kvantumugrás: megtervezték a lehetetlent, avagy megtalálták a módját, hogyan lehet zéró gravitáció mellett champagne-t fogyasztani. Az űrutazásnak a Mars meghódítására irányuló nagy álma ezzel végre kiteljesedhet, az asztronauták bátran koccinthatnak, miközben űrtörténelmet írnak. A Mumm Grand Cordon Stellar évek munkája, amelyben az üvegfúvótól, a mérnöktől és a Spade Agency designercsapaton át a pincemesterig mindenki elszántan kereste az univerzum, avagy az űrbuborékok titkát.

 

Művészet instant dózisokban

A pop art sajátja volt, hogy lelkesen sokszorosított, és ennek az ízére mintha a champagne-házak is ráéreztek volna, amikor a special edition palackokkal egy-egy művészeti értékű együttműködésbe kezdtek. Legyen az első példa a több évtizedes múltú Taittinger Collection, amelynek már Roy Lichtenstein is alkotott, legutóbb pedig a bolygónk ügyét szívén viselő fotós, Sebastião Salgado lélekemelő fotói közül választottak, hogy életben tartsák a különleges sorozatot.

Mostanra azonban a művészeti kooperációk átlépik az ehhez hasonló, klasszikus kereteket. Határozott céljuk, hogy a kortárs tömegkultúrába ágyazzák a champagne-t. Lépést tartanak azzal, hogy a bloggerekből pár év alatt Insta-influencerek lettek, a street art felfutásával a kiállítóterek (jó értelemben) az utcára kerültek, a digitalizációnak köszönhetően pedig a művészetet ugyanolyan lendülettel habzsolhatjuk, mint a híreket vagy a zenei tartalmakat.

A Dom Pérignon már nem elégszik meg azzal, hogy elkészítik a gyűjtői rajongást szító év végi különkiadást. Az inspirációt idén Lenny Kravitz és Benjamin Millepied személyében találták meg, és díszcsomagolás helyett lendületes videotartalmak formájában terítik minden digitális csatornájukon. A designra vagy épp stílusra érzékenyeknek ez legalább olyan felfrissülést jelent, mint az értőknek a 2008-as új évjáratba belekortyolni. Ráadásul az Instán keresztül gondosan, napi dózisokban adagolják a vizuális felüdülést.

Lenny Kravitz épp új szerepben mutatja meg magát mint a luxusbrand kreatív art directora és fotóművésze, aki a házasítás koncepcióját a partiszervezésre ülteti át. A tökéletes assemblage és a vibráló karakterek találkozása közé egyenlőségjel kerül, a vendéglistán olyan komponensekkel, mint Alexander Wang vagy Susan Sarandon.

Lenny Kravitz fotója a Dom Pérignonnak

Ennél is bátrabb a márka és Benjamin Millepied táncos-koreográfus közös sorozata. Miután a Millepied művészeti iránymutatásával készült Fekete Hattyú számára hírnevet, későbbi feleségének, Natalie Portmannek pedig Oscart hozott, a táncfenomén most Dimitri Chamblas kurátorral közösen három tehetséget választott ki a Dom Pérignon számára. A fő motívum, hogy a táncművészek közvetítsék az alkotási folyamatot és kifejezzék magát az alkotóerőt, amely az évjáratok formájában folyton újjászülető márkát is jellemzi. Az eredmény pedig a Bach Studies három epizódja, kezdve Jon Boogz vágatlan, magával ragadó moonwalkjával, a YouTube-táncos Lia Kim energiával teli utcai koreográfiájával és zárva a sort Lil Buck táncával, amelyben űrutazót alakítva, a szkafandert ledobva a különböző táncstílusokat elemi erejű érzésekkel fuzionálja.

A Ruinart Insta-fala szintén megunhatatlan. A ház művészet iránt soha nem múló szenvedélyét bizonyítja, hogy 1996 óta jó érzékkel választják ki újabb partnereiket a kortárs szcéna képviselőiből. Egykor Alfons Mucha készített nekik plakátot, idén pedig Liu Bolin alkotásaival tértek vissza az Art Baselre. A láthatatlan ember ezúttal a reims-i érlelőpincékben gyakorolta kaméleon képességeit, a lenyűgöző crayère-ek látványvilágába olvadt bele, hogy fotókon örökíthessék meg az illúziót. (nyitóképünkön) Nem lehet véletlen, hogy így még több figyelem irányult a nemrég világörökségi listára vett egykori kőfejtőkre, amelyek látogatása már önmagában felér egy múzeumlátogatással.

Ha nyitott szemmel járunk Champagne-ban, az art de vivre szinte tapintható: a kultúra és művészet stílusosan keretezi be az élményt, amit felemelő pezsgőik kóstolása jelent.

Comments are closed.