VinCE Magazin

Borpiaci átrendeződések



A borágazati főszereplők nemcsak itthon küzdenek a megélhetésért, hanem szerte a világban, amely sok esetben akár a már ismert borpiac átrendeződéséhez is vezethet. Az első jóslások – köztük esetenként egészen merészek is – már megjelentek, lássuk, milyen kilátások nyílnak!

 

Dacára annak, hogy itthon úgy nőnek ki a semmiből az internetes webáruházak, mint eső után a gomba, a boreladások beszűkülő csatornái aligha jelentenek kiutat mindazok számára, akik a koronavírusnak elnevezett bomba robbanásakor nem rendelkeztek elegendő anyagi fedezettel ahhoz, hogy az előttük álló hónapokat átvészelhessék. Még ha optimistán is gondolkozunk, akkor sem valószínű, hogy a vendéglátóhelyek újranyitásukkor azonnal százával fogadnák vissza termelőiket, vagy hogy mindenki képes lesz kifizetni 8 napon belül a benyújtott számlákat. A fizetések elmaradása tehát nemcsak a ténylegesen bezárt időszakra vonatkozik, hanem az azt megelőző hetekre, valamint az utána következő hónapokra is.

 

Méregdrága párlatok

A csökkenő eladási tendencia azonban nem csupán anyagi következményekkel jár: az eladatlan tételek sok esetben még a hordóban, tartályban pihennek és magukban hordozzák akár annak is a veszélyét, hogy szüretkor nem tudja majd hova tenni a termelő a beérkező szőlőt. Ez aztán kicsit egy ilyen “melyik ujjamba harapjak” stratégiát szül: a tavalyi, vagy azelőtti, egyébként gyönyörű évjáratok borait engedje le a borász a lefolyóba, vagy a szőlőt szüretelje a földre.

A dilemmával nem vagyunk egyedüliek, így Európa-szinten is keresik már a megoldást a szakemberek: a CEEV, vagyis a Comité Européen des Entreprises Vins mindamellett, hogy különböző javaslatokat tesz az export terhek megkönnyítésére, valamint az idénre tervezett borpromóciós támogatások átcsoportosítását szorgalmazza; a desztilláció, vagyis lepárlás mellett is lobbizik. Ez utóbbi, ha nem is a pince mélyén őrzött kincsek vonatkozásában, de a koronavírus miatti bezárások eredményeként tranzitban rekedt borokkal kapcsolatosan akár még jó megoldás is lehet. A The Times szerint a kezdeményezés mögé egyaránt beállt az olasz, spanyol és francia kormány.

 

 

Mi lesz a 2019-es évjárattal?

Azoknál a pincészeteknél, ahol anyagian jobban megy a szekér és tárolókapacitásban sem szűkölködnek, stratégiai szempontokat is figyelembe kell venni. Nyolc év telt el azóta, hogy a Latour legutoljára kihozta ikonikus Grand Vin elnevezésű borát. A legújabb, 2012-es évjáratot idén tavasszal tervezték bemutatni, hasonlóképpen a 2014-es Les Fort de Latour tételhez. A Franciaországban érvényben lévő korlátozások miatt viszont a pincészet úgy döntött, hogy az évjáratpremiert inkább a biztonságos, őszi időszakra teszi át. A többi francia pincészethez (Union des Grands Crus de Bordeaux) hasonlóan a Latour márciusra és áprilisra meghirdetett évjáratkóstolóit is törölte, szinkronban a Macron államfő által bevezetett korlátozásokkal.

Mivel a jelen helyzetben az angol és az amerikai piacok is egyre inkább elzárkóznak, kérdéses, hogy a nagy bordeaux-i házak kihozzák-e az idei év folyamán egyáltalán a 2019-es borokat. A magasabb árkategóriájú tételekre a kereslet most valószínűleg egyébként is visszaesőben van, így nem kizárt, hogy még akár egy évig is palackban pihenhetnek a borok, kialakítva ezzel egy teljesen új szemléletmódot és modellt. Fontos azt is megjegyezni, hogy a 2019-es évjárat Franciaországban is kiemelkedőnek számít. Szintét gondot jelent, hogy a tradícionális borexpók elmaradtak, hiszen a tavaszi ProWeinon vagy VinItalyn mutatja be a legtöbb termelő újdonságait és építi ki az oly becses eladási csatornáit, így sokan dönthetnek az új évjárat bemutatásának elhalasztása mellett. Kisarkítva, ha ez valóban megtörténik, akár a közízlés is átalakulhat: míg jelenleg a friss évjárattal tudnak a fogyasztók leginkább azonosulni, még az is megtörténhet, hogy ez a tendencia az érleltebb borok felé fordul a jövőben.

 

Olasz csizmák tapossák Champagne-t

És ha már szóba került Franciaország, Champagne-ban is új szelek fújnak. Korábban már írtunk arról, hogy a franciák mennyire vigyáznak arra, hogy a világ legismertebb borvidéke francia tulajdonban maradjon (ennek eredményeképpen az LVMH csoport diktálja a tempót), így egészen meglepő olvasni a csupán pár napos adásvételi szerződésról szóló híradásokat, amely olaszok és franciák közötti megállapodásról szólnak. Az Ay városában működő, és egyébként 15 hektáron gazdálkodó Lallier pezsgőháztól vált meg a tulajdonosa, amelyet a Campari csoport vásárolt meg. A világ presztizs szeszipari ágazati szereplői között előkelő hatodik helyet foglaló olasz társulás kiterjedt piaci hálózatával akár távoli országokba is eljuttathatja az egyébként színvonalas pezsgőiről ismert champagne-házat, vagy, ha tovább szőjjük a gondolatunkat, még az is lehet, hogy a Moet, Veuve Clicquot és Bollinger márkák mellett hamarosan egy új nevet is meg kell tanulnunk (én örülnék ennek). És akkor ez még csupán a jéghegy csúcsa, hiszen miért is állnának meg az olaszok egy háznál?!

 

 

 

Túl Európán

Nem túl rózsás a helyzet viszont a távoli kontinenseken. Ausztrália alig ocsúdott fel az év eleji extrém meleg időjárás és a bozóttüzek okozta csapásokból, máris egy új ellenség ütötte fel a fejét. Egyes jóslások szerint könnyen lehet, hogy akár 30%-a is tönkremegy a jelenleg működő 2600 borászatnak, noha a belföldi boreladások a hírek szerint olyannyira szépen teljesítenek, hogy az országban limitálni kellett az egy főre jutó borvásárlásokat (irigylésre méltó a problémájuk). Az ausztrálok egyébként sem adják könnyen magukat, előremutató marketingstratégiáikról szintén megemlékeztünk már egy korábbi cikkünkben.

 

Talán még náluk is nehezebb helyzetben vannak a dél-afrikaiak. Mivel a közelmúltban az alkoholizmus olyan mértékűvé vált az országban, hogy már az is előfordult, hogy újszülöttek jöttek világra genetikai rendellenességgel, a kormány már jó pár éve szigorú szabályrendszert vezetett be az alkoholbeszerzéseket illetően. Ezt most még jobban nehezíti az a rendkívüli intézkedés, hogy a kijárási tilalom alatt a vezetők zéró alkoholeladást engedélyeznek, amely az exportpiacot is érinti. Az egyébként sem a belbiztonságáról híres országban egyre több az alkohollal összefüggésbe hozható rablótámadás, az exporttal szembeni embargó pedig heti több, mint 9 millió dolláros veszteséget okoz a borászatok számára. Tekintettel arra, hogy Dél-Afrika már hetek óta nem szállít külföldre, akár még az is előfordulhat, hogy sok helyen egyszerűen kilistázzák a boraikat, hiába lobbizik a törvény ellen a HNT dél-afrikai megfelelője.

 

 

A koronavírus egyik nemzetközi gócpontja az USÁ-ban alakult ki, amely így Kaliforniát is érinti; azonban ők kicsit talán szerencsésebb helyzetben vannak, mint az európaiak. A vírus közvetlen hatásairól készített körképet a Wine-Searher, amelyből az derül ki, hogy az amerikaiak borfogyasztási szokásai megemelkedtek a krízisben, és az online vásárlásban már hosszú évek óta kitűnően vizsgázó állampolgárok előszeretettel intézik borvásárlásaikat is az interneten. Azaz, talán, ami az amerikai borokat illeti, minden marad a régiben.

 

Szerző és fotók: Kalmár Borbála

források: Wine-Searcher, Decanter, Vine Pair, The Drinks Business, Meiningers

Comments are closed.