VinCE Magazin

Bourbon: hordótól a palackig



Ugyan sokféle whiskey létezik, a bourbon nevet mégsem viselheti akármelyik. Az amerikai kukoricaalapú ital a világ egyik legismertebb alkoholja, koktélokhoz, vagy egy kellemes esti beszélgetéshez kiváló alapanyagot nyújt.

 

Amerikai filmekben visszatérő párbeszéd a „Kérsz valamit inni?” „Igen” „Whiskey?” „Bourbon”, majd ezután elindul egy mélyreszántó diskurzus a tervezett bankrablásról, vagy házasodási szándékról. Bevallom, meglehetősen vakon tapogatózom a nem szőlőalapú italok világában, így sokszor gondolkoztam már el azon, hogy vajon miért is kell így specifikálni a whiskey-t – hát nem mindegy?! Bizony nem, hiszen míg minden bourbon whiskey, addig nem minden whiskey bourbon. Na de vizsgáljuk is meg a kérdést közelebbről, amelyben segítségemre van a Wine Enthusiasticban megjelent „Alapvető kalauz a bourbonhöz” című értekezés.

 

 

Mit tekintünk bourbonnek?

Természetesen bourbonból is rengeteg változat elképzelhető, kezdve az egyszerű, olcsóbb, tömegfogyasztásra szánt likőröktől egészen a kifejezetten gyűjtők számára készített ritkaságokig, egy azonban közös bennük. A bourbon az az amerikai whiskey, amelynek minimum 51 %-a kukoricából erjedt és új, tölgyfahordóban érlelték. A leghíresebb termőterületként Kentucky ismert, azonban minden államban lehet készíteni és ugyanúgy bourbonként fogják hívni.

Ettől kezdődően azonban nincsenek egyértelmű szabályok, így a maradék 49 % is lehet gyakorlatilag bármi más: rizs, quinoa, zab (karantén-éléskamrák alapvető felszerelései), vagy akár kukorica is. Az erjedéshez itt is élesztő szükséges, amely három nap alatt viszi véghez a dolgát, ezt követi a desztilláció. A maximálisan megengedhető alkoholtartalma 80 %(V/V), a kitűzött eredményt gyakran hozzáadott vízzel érik el, amely természetesen az ízben is tükröződik: kevesebb víz, koncentráltabb aromák, amelyek gyakran a hordóból is visszaköszönnek, de erről lesz még szó. A bourbon érlelése csak új tölgyfahordóban történhet, itt azonban nincsen további megkötés: általában 1-2 év után palackozzák, de mint ahogyan az a filmekből is ismerős lehet, a hosszabb érlelés kellemesebb ízvilágot eredményez.

Eltekintve a nyilvánvalótól, az összetevők mellett a bourbon ízvilágát természetesen befolyásolja az élesztő megválasztása, nem ritka, hogy ezt hét lakat alatt őrzik az egyes manufaktúrák; de az igazán meghatározó tényező, amely a bourbon aromáiért 60-70 %-ban felel, az a hordó. Ugyan a bourbont új hordókban érlelik, előfordulhat másodlagos érlelés, ahol már engedélyezett a használt hordók bevetése is, amely a harsány ízeket enyhébb gyümölcsösséggel és fűszerességgel egészíti ki.

 

Mi micsoda a cimkén?

Barrel Proof or Cask Strength: nem tartalmaz hozzáadott vizet

Bottled-in-Bond: min. 4 éves whiskey, egy lepárlóüzem egy hordójában készült

Kentucky Bourbon: Kentucky államban minimum egy évig érlelt whiskey, nem házasítható más bourbonnel

Single barrel: egy hordóból származó bourbon. A hordó sztenderd mérete 53 gallon, amely olyan 200 palackot eredményez

Straight Bourbon: legalább kétéves újhordós érlelést kapott tétel

 

 

Mitől jó egy bourbon?

Rutinos borfogyasztók számára nem meglepő kitétel: ne legyenek benne kilógó ízek. Komplexitás, sima textúra és hosszú utóíz jellemzi a hosszan érlelt bourbonöket, és a közhiedelemmel ellentétben ez nem csak a kiválasztottak pénztárcájához van szabva. A középső polcon válogatva a következőre érdemes figyelni: a sötét szín érleltebb, komplexebb tételt jelez, míg a világos minden bizonnyal harsányabb, éretlenebb jegyekkel gazdagít majd. Már illatban is érezni a különbséget: a kellemes, édes illat ízben is finomabb italt hoz majd, és ha az utóíze hosszan megmarad, akkor tekintet nélkül a palackszámra vagy az árra, minden bizonnyal kincsre bukkantunk.

 

Amennyiben kíváncsivá tettünk és szívesen bepillantanál a bourbon készítés ajtajai mögé, ajánljuk a Buffalo Lepárlóüzem virtuális bourbonkészítő iránymutatóját.

 

Szerző: Kalmár Borbála

Comments are closed.