Közeledik a keresztény világ legnagyobb ünnepe, a Karácsony; így a novemberi lapszámunkban már mi is ünneplőbe öltöztetjük szívünket-lelkünket és aszút csepegtetünk a poharakba. Miközben odakint javában folyik a 2020-as aszúszemek válogatása, mi a legendás 2016-os és 2017-es évjáratok legjeit teszteljük; arról, hogy mi is történt 3-4 évvel ezelőtt, Ripka Gergővel nosztalgiázunk.

Nemcsak kóstoljuk, meg is keressük az aszú helyét az itthoni és a nemzetközi borpiacon; préselőkkel, radikálisokkal és szerény hedonistákkal tartunk egy kis helyszíni terepszemlét, valamint ellátogatunk az egyik legjelentősebb aszúra specializálódott pincészethez, a Disznókőhöz. A sav-cukor egyensúly megtartásának érdekében hozunk még egy interjút a Kristinus birtokvezetőjével, Florian Zarubával és annak is utána járunk, mi újság a szőlőben Bolyki Janinál. Lesz gasztró is: az idei önmagunkhoz vezető út megtalálásához segítséget nyújthat egy kis bogyószüret a természet lágy ölén.

 

Nektárt csepegtettél

 

Fotó: Ripka Gergely

 

Tesztszekciónkba ezúttal aszúkat vártunk, méghozzá a legendásan jó 2016-os és 2017-es évjárat tételeit teszteltük meghívott szakértőinkkel. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen mindkét évjárat gyönyörű eredményeket hozott: ezt tükrözi az öt VinCE-díjas tételünk is. A két évjáratról Ripka Gergő kereste elő három és négy évvel korábban írt jegyzeteit és osztja meg velünk magazinunk hasábjain; Konkoly Mihály nemzetközi borakadémikus pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon hol a helye az aszúnak itthon és a nagyvilágban – hoz pár praktikus tanácsot is, amellyel mi is hozzájárulhatunk az aszú sikertörténetéhez.

 

A célkeresztben: komplexitás és egyensúly

 

Fotó: Dancsecs Ferenc

 

Mészáros László 25 éve dolgozik a Disznókőnél, így minden jelentős mérföldkőnél ott bábáskodott. Ma már a külföldi kézben lévő tulajdonosok egyéb birtokain is szívesen kérik ki tanácsait, mégis, leginkább talán az aszúk között mozog igazán otthon. A Disznókőnél eltöltött eddigi 25 éves pályafutásáról és az aszúk felemelkedéséről Blazsovszky Péternek vall, aki a kedvünkért egy napra ismét szögre akasztja a sommelier kötényét és visszatér eredeti, újságírói szakmájához.

 

Tokaj szőlővesszein

 

Fotó: Galgóczi Németh Kristóf

 

A bor állítólag ott ízlik legjobban, ahol született: így ennek a szellemében Utazás rovatunkban mi most Tokaj-Hegyalja felé vesszük az irányt. Nem volt könnyű dolgunk új helyeket ajánlani az UNESCO védett borvidékünkről: ezúttal Ripka Gergő tanácsaira hagyatkozva kanyarodunk le a mainstream vonalról és préselőkkel, radikálisokkal, hedonistákkal beszélgetünk, valamint hozunk kirándulástippeket, akár az őszi-téli szezonra vonatkoztatva is.

 

Csak a változás állandó

 

Fotó: Acsai Miklós

 

Egy régóta tervezett pincelátogatást pótolunk be és vesszük az irányt Bolyki Jani felé: megszokhattuk már, hogy örökké nyughatatlan elméjében mindig kifundál valami újat, most sincsen ez másképp. De nemcsak nála fújnak új szelek: a Kristinus a közelmúltban teljesen a biodinamika felé fordult, az okokról Németi Sándor faggatta a birtokigazgatót, Kristian Zarubát.

 

A legtermészetesebb szüret

 

Fotó: Megyeri Sára

 

Valószínűleg vagyunk itt jópáran, akik ősszel bepróbálkoztak már egy-egy borászatnál azzal, hogy szívesen nyújtanánk segédkezet a szüreti munkálatok során. A szüret azonban nemcsak játék és mese, hanem kemény munka: próbáljuk ki a saját bőrünkön és irány a természet! Megyeri Sára új szerepben bukkan fel a magazinunkban: ezúttal nem a pincéket, hanem az erdők mélyét kutatja és ad részletes iránymutatást affelől, hogy hol érdemes begyűjteni a különböző bogyókat, gyümölcsöket és melyiket hogyan a legpraktikusabb feldolgozni.

 

A lapszám november 10-től kapható az újságárusoknál és a Digitalstand kínálatában.