A türelem rózsát terem, ahogy mondani szokás, amit mi sem bizonyít jobban, mint az idei verseny kimenetele. Tamást idén kilencedik alkalommal választotta jelöltnek a szakma és a hozzáértő nagyközönség. Az iránta és munkája iránt tanúsított bizalom tehát régóta töretlen, de idén végre beteljesedett a borász nagy álma. A Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon” címet idén Borbély Tamás érdemelte ki.

Tamás tudását édesapjától kapta, kitartó és határozott jellemét édesanyjától örökölte. A fiatalok lendületével, újítási vágyával, örökös jókedvével alkot egyre szebb és érdekesebb borokat, melyek nemzeti és nemzetközi viszonylatban is egyre sikeresebbek. A 23 hektáron gazdálkodó Borbély Családi Pincészet vulkáni talajon termelt tüzes, karakteres borai nagyon népszerűek a hazai borfogyasztók körében. A kiváló borok mögött rengeteg munka, idő, kísérletezés áll.

 

Erős Zoltán 2013-ban készített interjút Borbély Tamással a VinCE Magazin részére; az évek során összesen kilencszer jelölték az Év bortermelője megtiszteltető címre, amelyet idén sikerült ki is érdemelnie:

“Megélhetésként édesapám választotta először a borászatot, de a szőlő és bor szeretete és tisztelete generációkon keresztül meghatározó volt a családban. A szülők az állami gazdasági munka mellett 1981 tavaszán, amikor én is születtem, telepítették  első saját ültetvényüket. Ezt szabadidejükben művelték. Így aztán magam is ezen a badacsonytomaji ültetvényen nevelkedtem, és később itt lett a birtok központja is.

Sosem éreztem kényszernek a szőlőben vagy a pincében végzett munkát. Folyamatosan tanultam meg az egyes feladatokat a törzspucolástól kezdve a kapáláson keresztül egészen a metszésig. Az általános után szerettem volna a budafoki borászati szakközépiskolában továbbtanulni, azonban a szőlész-borász szakmában a rendszerváltás után érezhető bizonytalanság miatt szüleim jobbnak látták, ha a tapolcai gimnáziumban tanulok tovább. A másik motívum az volt, hogy érettebben dönthessem el, hogy ezt a pályát választom-e. Ezt választottam, s a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen sajátíthattam el a szakma elméleti alapjait, a gyakorlati tudásomat pedig apa mellett mélyítettem tovább.

Sajnos nem volt lehetőségem külföldön szakmai tapasztalatokat szerezni. Ezt szakkönyvekből igyekeztem pótolni, s a VinAgora Nemzetközi Borverseny szervezése során is sok újdonsággal ismerkedhettem meg. Sokat járom a hazai borvidékeket is, ahol ugyancsak igyekszem ellesni olyan módszereket, amelyeket én is hasznosítani tudok a munkában. Teljes egészében családi alapokon működő birtok vagyunk. Minden területnek megvan a gazdája, ám ha kell, akkor mindenki csinál mindent. Apával közösen irányítjuk a szőlészeti és pincemunkákat, ez utóbbit csak mi végezzük. A huszonegy hektárnyi szőlőben azonban szükség van további munkáskezekre is, de minden folyamatban magunk is részt veszünk. Anya tartja kézben az értékesítést és a vendéglátást, intézi a napi ügyeket.

Húgom még tanul, de szabadidejében a vendéglátásban és a kóstolókon, borfesztiválokon anya jobb keze. A szőlő- és pincemunkák irányítása mellett én is próbálok minél többet tölteni a hozzánk látogató vendégekkel. A különböző kóstolókon, bemutatókon én képviselem a családot. Szerencsés helyzetben vagyunk itt Badacsonyban, mert a világfajták mellett több helyi  vagy helyinek tekinthető nagyszerű fajtával dolgozhatunk. Ezek közül én kettőt emelnék ki: az olaszrizlinget és a kéknyelűt. Az olaszrizling szerintem óriási potenciállal rendelkezik, széles körben, sokféle stílusban lehet belőle nagyszerű bort készíteni a könnyed birtokbortól a tartalmas válogatásokon keresztül egészen az édes borkülönlegességekig. A kéknyelű pedig értékes ősi helyi fajta, mely reneszánszát éli. A Badacsonyra jellemző minerális, bazaltos karaktert hordozó, tipikus terroirbor. Nagy türelmet igényel, mind a termelőtől, mind a fogyasztóktól. Hosszú életű, lassan fejlődő fajta, ezért hosszan érleljük fahordóban, majd palackban is, hogy minél fejlettebb állapotában ismerkedhessenek vele a borbarátok. Nagyon szeretem a jó pezsgőket, és Badacsonyban van is néhány fajta, melyből érdemes lenne pezsgővel is próbálkozni. Ahhoz, hogy komolyan tudjak vele foglalkozni, nagy beruházásra lenne szükség, így egyelőre csak gondolatban foglakoztat a kérdés, hogy a kéknyelűből vagy a rózsakőből milyen egyedi karakterű pezsgőt lehetne erjeszteni.

Nagy meglepetés volt számomra Az Év Bortermelője címre való jelölés, először nem is akartam elhinni. Óriási elismerés, megtiszteltetés, hogy ilyen fiatalon kiérdemeltem a jelölést. Ez, úgy gondolom, nem csupán nekem, a családomnak szól, hanem a fiatal generációnak és természetesen a Badacsonyi borvidéknek. Ez még komolyabb, még alázatosabb munkát vár el tőlem a jövőben, hogy méltón képviselhessem borvidékünket. A sok munka mellett kevés a szabadidő, de azért igyekszem úgy intézni, hogy legyen. Szeretek olvasni, ha tehetem, szívesen megyek moziba, színházba. Gyermekkorom óta nagyon szeretek biciklizni a vidék csodaszép tanúhegyei között.”