A cabernet-k világa kétségkívül az egyik legkedveltebb témakör a borfogyasztók körében. Egyből bevillan az egész estét betöltő, maszkulin, megavörösborok képe, a világmegváltó bordeaux-i Grand Cru Classé chateau-k, az újvilági blockbuster-ek Kaliforniából, Chiléből, Dél-Afrikából vagy Ausztráliából, és természetesen a hazai csúcsragadozók Villányból, Szekszárdról, a Balaton déli partjáról vagy az ország északkeleti részéből.

Azonban most nem a bordeaux-i „szentháromsággal” fogunk foglalkozni, hanem kizárólag a cabernet-család két örök rivális tagjával, melyeket szoros vérkötelék köt össze, mégis állandóan szemben állnak egymással: két főszereplőnk a világhíres cabernet sauvignon és a rangidős cabernet franc. Poharakat elő, jönnek a tanninlovagok!

 

Egy kis eredettörténet

Kezdjük egy kis tényfeltárással, bár minden bizonnyal a cabernet sauvignon „a világ legismertebb kékszőlő-fajtája”, mégis az árnyékából előtörő cabernet franc-nal kezdjük az eszmefuttatást, mivel időrendi szempontból, eredetét tekintve ő az első a családtörténetben, így nélküle a cabernet sauvignonról sem tudnánk ódákat zengeni. A legfrissebb DNS-kutatások alapján a cabernet franc – eredetét tekintve – a spanyolországi Baszkföldről származik, ahonnan a XI. században szerzetesek közvetítésével került a mai Franciaország területére, elsőként a Loire folyó vidékére, ahol a XI–XII. század környékéről már írásos feljegyzések találhatóak róla. Innen terjedt tovább a Bordeaux-tól nyugatra található területekre, majd a XVIII. században már bordeaux-i alapfajtaként említtették.

A cabernet sauvignon esetében egy jóval fiatalabb fajtáról beszélhetünk. A Kaliforniai Davis Egyetem DNS-kutatásainak köszönhetően vált bizonyossá (1997-ben), hogy a cabernet sauvignon eredetét tekintve a cabernet franc és a sauvignon blanc véletlenszerű, spontán keresztezéséből született kékszőlő- fajta (közel 300 évvel ezelőtt még bevett szokásnak számított, hogy kék és fehér szőlőket vegyesen telepítettek akár ugyanazon területre), mely csupán a XVIII. századtól számít alapfajtának Bordeaux-ban.

 

 

Klíma és talaj

A cabernet franc és a cabernet sauvignon genetikájukból adódóan sok mindenben hasonlíthatóak egymáshoz, ugyanakkor jól megfigyelhető különbségeket fedezhetünk fel közöttük. A cabernet franc egyértelműen jobb adaptációs képességgel bír, mint a cabernet sauvignon, mivel a mérsékelt óceáni klímától (Bordeaux) a hűvösebb kontinentális klímáig (Loire völgye),a mérsékelt  kontinentális klímán át (Villány) egészen a mediterrán körülményekig (Chile) egyaránt biztonsággal tud beérni. Ezzel szemben a cabernet sauvignon kifejezetten magas hőigénye és ebből adódóan későbbi szüreti időpontja miatt a (mérsékelt óceáni klímájú) bordeaux-i borvidék kivételével inkább a magasabb napsütéses órákkal és magasabb éves hőösszeggel rendelkező  mediterrán-szubmediterrán behatással bíró) mérsékelt kontinentális klímán (Toszkána, Szekszárd, Villány) vagy a melegebb, mediterrán klímán (Kalifornia, Chile, Dél- Afrika, Ausztrália) érik be biztonsággal. A cabernet franc általánosságban a mészkőalapon agyagos, löszös, barna erdőtalajt, illetve a kavicsos, hordalékos talajt részesíti előnyben. A cabernet sauvignon talajigénye is hasonló, azzal a kis különbséggel, hogy elsősorban a köves, kavicsos (hordalékos) talajt preferálja (lásd Bordeaux), mert a kövekről visszasugárzó hő nagymértékben elősegíti a szőlő optimális érését.

És hogy hogyan értékelték az itthon is kapható cabernet francokat és sauvignonokat szakértőink? Íme, a 2021. február lapszámának tesztnyertesei:

 

Szöveg: Horkay András