„Jó bort csak egészséges és kiváló minőségű szőlőből lehet készíteni” – vallja a 2019-ben az Év Bortermelőjévé választott  Koch Csaba. Borotai birtokán most a rezisztens szőlőfajtákról, a bioborászatról és a frissen préselt gyümölcsleveiről  beszélgettünk.

MIT JELENT AZ ÖN SZÁMÁRA A TERMÉSZETES BORKÉSZÍTÉS?

Ha azt szeretnénk, hogy száz év múlva is lakható legyen a bolygó, akkor – legyen szó mezőgazdaságról, borászatról vagy  iparról – fenntartható termelési rendszerekben kellene gondolkodnunk. Ezt teszem én is itt a kiváló bácskai fekete földön, a  borászat udvarán, ahol a 100 éves körtefák és új, innovatív szőlőfajták vannak, és ahol 97-ben permeteztem utoljára. De közel húsz éve hagyományos módon művelt szőlőültetvényekben sem használok rovarirtó és egyéb káros szereket. Amikor  természetközeli borászkodásról beszélek, elsősorban arra gondolok, hogy minél kevesebb beavatkozással, de minél nagyobb higiéniával és szakértelemmel, a terroirt is figyelembe véve olyan borokat kell készíteni, amelyek a lehető legközelebb állnak  az eredeti szőlőgyümölcs ízéhez. Mindezt úgy, hogy kizárunk minden olyan tényezőt, ami a termék értékcsökkenéséhez és a  nem valódi átalakulásához vezetne.

MI VOLT AZ A PONT, AMIKOR ELDÖNTÖTTE, HOGY A BIOMŰVELÉS IRÁNYÁBA SZERETNE MOZDULNI?

A bio mindig érdekelt, viszont a szakmámból kifolyólag tudtam, hogy a hagyományos szőlőfajták nem igazán alkalmasak erre  a művelésmódra, hiszen az ivartalan szaporításnak köszönhetően nem képesek alkalmazkodni a körülményekhez. Nem  állítom, hogy a legoptimálisabb területeket kiválasztva, rengeteg munkával, energiával és pénzzel nem lehet leküzdeni az  akadályokat. Viszont kizárólag egy szűk réteg számára nagyon drágán kevés bort előállítani nem biztos, hogy mind a  szőlőtermelők, mind a fogyasztók hosszú távú érdeke. Közben arról se feledkezzünk meg, hogy a bioművelésű hagyományos  fajtáknak az önköltsége és ökológiai lábnyoma is elég nagy. Meggyőződésem, hogy a vegyszermentes boroké a jövő; mindeközben pedig olyan genetikai háttérrel rendelkező fajtákat kell találnunk, amelyekből valóban biotermesztéssel tudunk  eredményesen és gazdaságosan kiváló minőségű, tiszta borokat előállítani. Ezért is indultam néhány éve a rezisztens fajták  irányába, amelyek művelése alkalmas alapot biztosít a bioborok készítésére.

 

 

HOGYAN ÁLL A VEGYSZERMENTESEN MŰVELHETŐ SZŐLŐFAJTÁKBÓL ÁLLÓ MINTAÜLTETVÉNYE?

Most összesen 33 fajtát tartalmazó gyűjteménnyel rendelkezem a birtokon, ami a két kutató: dr. Kozma Pál a PTE professzora  és dr. Petar Cindrić, az Újvidéki Egyetem munkatársa több évtizedes munkásságának legjobb fajtáiból és  ajtajelöltjeiből áll össze.

EZEK SZERINT A REZISZTENS SZŐLŐFAJTÁKÉ LESZ A JÖVŐ?

Nemcsak szerintem, hanem az Európai Unió környezetvédelmi politikájának törekvései szerint is. Tíz–tizenöt éven belül egyre  nehezebb lesz hagyományos szőlőfajtákat művelni, sok ma engedélyezett növényvédő szer kivonásra került, ami megnehezíti a termelők életét. A kézenfekvő megoldás a rezisztens fajták termelése. A franciák például rengeteg állami pénzt fektetnek az  ilyen irányú kutatásokba, közben keresztezéssel igyekeznek megtalálni minden borvidékre a jellemző szőlőfajták rezisztens  változatát.

 

 

HA JÓL TUDOM, MÁR SAJÁT BORT IS KÉSZÍTETT REZISZTENS SZŐLŐFAJTÁBÓL…

Kicsit eltérve az eredeti tervektől, 2020-ban készült csak el a bioborászatunk, de ennek ellenére bonyolult engedélyezéssel, a  már meglévő borászatban mégis tudtunk 2019-ben a castellum fajtából biobort készíteni. Jelenleg ötféle biobor van a  pincémben, ami arra vár, hogy önállóan vagy házasításként palackba kerüljön. Hiszem, hogy ha a bioboraimat versenyképes  áron tudom más hagyományos borokkal szemben a polcokra helyezni, akkor a tudatos fogyasztók keresni fogják azokat.

MIÉRT KEZDTEK EL GYÜMÖLCSLEVEKKEL IS FOGLALKOZNI?

A környezeti fenntarthatóság és a saját egészség fontossága egyre tudatosabbá teszi a fogyasztói réteget. Ennek jegyében  egyre kevesebben fognak aromákkal dúsított, összepancsolt löttyöket inni, amik gyakran a világ másik végéről kerülnek a  polcokra. A Koch frissen préselt gyümölcslevek saját, természetközeli technológiával termesztett, kézzel szüretelt szőlőből,  illetve kézzel szedett és válogatott bácskai almából készülnek el. Készítésük során a jelenleg kapható négyfajta termékbe  semmilyen adalékanyag, cukor és tartósítószer nem kerül bele, és ugyanolyan magas minőségi elvárások mentén készülnek el, mint a boraim.

 

 

ADÓDIK A KÉRDÉS: MI A KÜLÖNBSÉG AZ ÖN GYÜMÖLCSLEVEI, ILLETVE A PIACON KAPHATÓ MÁS  GYÜMÖLCSLEVEK KÖZÖTT?

Mivel az alma a 30 forintos árával a legolcsóbb gyümölcs, a levek többsége alma alapon készül. Ezzel szemben az általam  készített termék alapja a szőlőlé, aminek például az Irsai Olivér esetében a kilónkénti ára 140 forint. Nem tudok és nem is  szeretnék versenyezni az olcsó alapanyagú termékekkel. Akár a borok esetében, a gyümölcsleveknél is hiszem, hogy csak  100%-ban egészséges, kiváló minőségű gyümölcsből lehet jó terméket készíteni. Mi első évben kísérleti jelleggel közel 60  ezer liter gyümölcslevet készítettünk, de terveink szerint zöldséglevekkel is szeretnénk foglalkozni. Bármibe belekezdek, mindig azt a minőségközpontú szemléletet követem, amit a borászkodásban is képviselek, és azokat a magasságokat, amiket  hosszú évek kemény munkájával elértem, igyekszem a gyümölcslevekkel, illetve később a zöldséglevekkel is elérni.

Szerző: Németi Sándor. 

Fotók: Dancsecs Ferenc

A cikk a VinCE Magazin 2021/3, márciusi lapszámában jelent meg.