A magas minőséget igénylő borfogyasztók világszerte keresik a különlegességeket. Emiatt a vulkáni működés hatására  kialakult talajokon termett borokat is nagy érdeklődés övezi.

Érdekesség, hogy a vulkanikus talajok a világ felszínének csupán egy százalékát teszik ki, de szőlőültetvényeinek jóval  nagyobb százalékát adják. Ebből arra következtethetünk, hogy a szőlőtermesztők körében népszerűek ezek a területek.  Vannak olyan ültetvények, amelyek jelenleg is működő vulkánok környezetében terülnek el. Ezek valóban extrém körülmények a szőlőnek, de a világ legizgalmasabb borai közül sok az ilyen termőhelyekről kerül ki, és szinte tündökölnek a világpiacon.

 

Magyar tűzhányók

Magyarországon nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a termőhelyeink egy jó része vulkáni kőzeten alakult ki. Tíztizenöt millió évvel ezelőtt a mai Magyarország területén számos óriási vulkán lávát és hamut lövellt ki, valamint működött egy  bugyogó belvízi tenger. Hazánk gazdag termálvízkészlete is erre az időszakra utal. Ez a vulkáni tevékenység formálta az  ország legismertebb borvidékeinek felszínét is. Elsőként talán a Tokaji borvidéket kell említeni, ahol a múltban, mintegy 7,5  millió évvel ezelőtt több mint négyszáz vulkán működött. Ezek a vulkánok az ókori Pannon-tenger felszíne alatt robbantak ki, a  hidrosztatikus nyomás következtében a láva megszilárdult, és egészen különleges módon formálta a kőzetet. Andezit, riolit és riolittufa, zeolit, kaolin, hidrokvarcit és bentonit egyaránt megtalálható itt, ezek közül némelyik csak Tokajra jellemző.

Egerben a borvidék nagy részét riolittufa kőzettípus alkotja, és komoly pincerendszert is vájtak a tufába. A szomszédos  Mátrában az andezit és andezittufa a fő talajképző kőzet. Közülük is a tufa az, ami igen jó minőségű talajt ad, mert gyorsan  elmállik, és sok agyagot termel a folyamat során. Általában barna erdőtalajok vagy nyiroktalajok alakultak itt ki. A vulkáni  tevékenység a Balaton északi partját is formálta. Erre a legjobb példák Badacsonyban és Somlón találhatóak. Badacsonyban  több mint ötven vulkán maradványait fedezték fel. A forró magmát a Pannon-tenger hűtötte le. A Somló csonka kúpja is hasonló módon alakult ki és lett a vulkanikus borok kedvelőinek ikonikus termőhelye. Mindkét termőhelyre a bazalt kőzettípus a jellemző.

 

A cikk teljes terjedelmében a VinCE Magazin 2021/3 márciusi lapszámában jelent meg. Szerző: Konkoly Mihály